Bethlen Naptár, 1987 (Ligonier)
Nt. Bárczay Gyula: Megújulás - megdermedés - megmozdulás (A magyarországi Református Egyház harminc éve)
106 BETHLEN NAPTÁR retesen intézte az egyházkerület napi teendőit, de semmiben sem lépte át meghatározott hatáskörét. Ilyen állapotban érte az egyházat október 23-a. Az események ismertek. November elsején megalakult a Református Egyház Országos Intézőbizottsága, hogy a vezetés nélkül maradt egyház ügyeit átmenetileg intézze és az általános tisztújítást szolgáló választásokat előkészítse. Az annak idején lemondásra kényszerített Ravasz László püspököt és Kardos János főgondnokot visszahívták; velük együtt az egész egyházban tisztelettel és megbecsüléssel körülvett Pap László került a mozgalom élére. Pap László a rádióban ezt a következő szavakkal jelentette be: „A Magyar Református Egyház lelki és szervezeti újjáépítésére országos intézőbizottság alakult. Az intézőbizottság mindenekelőtt kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Magyar Református Egyház zsinata és egyetemes konventje törvényes elnökének ma is dr. Ravasz László püspököt tartja, aki ezekről a tisztségeiről csak politikai kényszer hatására volt kénytelen lemondani. Az intézőbizottság ugyanígy megállapította, hogy a dunamelléki református egyházkerület törvényesen megválasztott főgondnoka, dr. Kardos János, aki annak idején a szavazatok abszolút többségét elnyerte, de akit tiszteségének gyakorlásában azon a címen akadályozott meg a politikai hatóság, hogy dr. Ordass Lajos evangélikus püspök védője nem lehet református egyházkerületi főgondnok. Felkérte Ravasz László püspököt, hogy Kardos főgondnokkal együtt a Magyar Református Egyház legfelsőbb irányítását vegye át. Ravasz László vállalkozott arra, hogy addig is, amíg a zsinat és a konvent törvényes elnökei Budapesten a vezetést ténylegesen gyakorolhatják, a református egyház lelki irányítását átveszi Kardos Jánossal és Pap Lászlóval együtt. . . Az értekezlet kimondotta az általános tisztújítás szükségességét, hogy a gyülekezetek a református egyház zsinatpresbiteri elveinek megfelelően szabadon választhassák meg tisztségviselőiket. . . Az értekezlet az ügyek ideiglenes vitelére országos intézőbizottságot választott, amelyben mind a négy egyházkerület képviselve van .. Egymás után érkeztek az eddigi vezetők lemondásai. Sajnálatos, hogy ezek a fontos egyháztörténeti dokumentumok egy kivétellel eddig még nem jelentek meg nyomtatásban, mert mindennél világosabb fényt vetnek az egyházvezetők lelkialkatára és az egyházkormányzat minőségére. Különösen érdekesek Kiss Roland, Farkas József és Péter János lemondó levelei. Kiss Roland oldalakon keresztül siránkozva sorolja fel mind a „rákényszerített" hibákat, mind az őt ért sérelmeket és olyan elképesztő vádakkal illeti egyházvezető társait, hogy azokat még a legnagyobb