Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Trombitás Dezső: A kitántorgott egyház
76 BETHLEN NAPTÁR A KITÁNTORGOTT EGYHÁZ (Jegyzetek Komjáthy Aladár könyvéhez) Apám 1906-ban, 19 éves korában Veszprém megyéből ment ki Amerikába. Nem tekintette véglegesnek az ország elhagyását. Ügynökség útján, szerződéssel vándorolt ki. Sokfelé dolgozott: Barbertonban, Daytonban, Chicagóban, végül Detroitban a Studebaker autógyárban volt előmunkás. Magyar farmerlányt vett feleségül, akinek a szülei 1903-ban Zalából vándoroltak ki. Szintén parasztfamilia. Az apa nem sokkal az új hazába érkezésük után meghalt, és az özvegynek öt gyerekkel, sok gond és baj közepette kellett a kis gazdaságot fenntartania. Detroit magyar negyedében, Delray-ben laktunk. A Jefferson, West End és a Vanderbilt utcákon akkor jobbára magyar szót lehetett hallani, és a néger gyerekeknek, ha velünk akartak játszani, meg kellett tanulniuk magyarul. Apám tagja volt a Verhovay betegsegélyző egyletnek és a református egyháznak, amelynek Borsos István volt a lelkésze. Az 1920 táján készült egyházi nyári iskolai csoportképeken én is nyilván fellelhető lennék. Az első világháború után költöztünk Magyarországra, apám falujába. A hazavitt dollárokból apám vett tíz hold földet, ami az örökségével együtt középparaszt sorba emelte. Az amerikai éveit pénzszerzési alkalomnak tekintette és ritkán beszélt róluk. Anyám famíliája — házasságok folytán, majd a második és harmadik generációban — asszimilálódott. Ma már nincs kapcsolatuk a magyar csoportokkal, egyházzal. Anyám jól beszélt angolul. Haláláig siratta az Amerikában élő testvéreit, akiket mint legidősebb gyerek a családban, ő nevelt, gondozott. E személyes életrajz-adalék első pillanatra magánügynek tűnhetik. Miféle apropó, képzettársítás mondatta el velem szüleim életének az amerikai hátterét, amikor én Komjáthy Aladár “A kitántorgott egyház” című könyvéről akarok írni? A könyv bevezető sorai megadják a választ: “Amikor a magyar paraszt a XIX. század utolsó évtizedében vagy a XX. század első évtizedében elhatározta azt, hogy Amerikában próbál szerencsét, esze ágában sem volt, hogy minden köteléket elszakítva véglegesen Amerikában maradjon... Akik Amerikába mentek, mind azzal a szándékkal indultak neki a kockázatos útnak, hogy hazatérjenek és falujukban jobb körülmények között folytassák paraszti életüket”. Komjáthy egyháztörténeti számadásának vagy ha úgy tetszik,
