Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Trombitás Dezső: A kitántorgott egyház
1986 77 szemléletének alaptétele, hogy az amerikai magyar református egyházat a státusában ipari munkás, származásukban és lelkiségükben azonban parasztnak megmaradt falusiak kezdeményezték. A nagyvilágba, idegenségbe kiszakadt magyar — akárcsak a zsidó gettóval — védekezett a nyelvét, szívét elkérő új világ ellen. Ösztönösen azt csinálta, amire otthon a századok tanították: falkában maradt, és görcsösen ragaszkodott a falujának apáktól a fiakra átruházott hitéhez, erkölcséhez, emberi magatartásához. A zsidót a tóra és a hagyományai, a református magyart a zsoltároskönyve, meg a hagyományai tartották egybe. A munkahelyen, a gyárban csak a legszükségesebb angol szakkifejezéseket tanulta meg. Otthon, egymás közt, a templomában csak magyar szót lehetett hallani. Megindítóan szép fejezetei Komjáthy könyvének, ahol az első gyülekezeti szervezésekről, templomépítésekről olvashatunk. Az ipari munkássá lett magyar parasztnak saját háza még nem volt, de istentiszteleti helynek illett, kellett lennie. A templom nemcsak az imádság háza volt ugyanis, hanem a nyelvének, múltjának, hovatartozásának a jelképe és csomópontja is. S hogy az óhazát a saját kisközösségi, tájegységi miliőjében élte meg, tudta elképzelni, egészen természetes. A szabolcsiak, szatmáriak, hajdúságiak és a többiek egymás társaságát keresték, és úgy érezték magukat otthon, hogy egy darabot a hazai világukból, életükből megjelenítettek. Nemcsak egy nyelvet beszéltek, ami a tájszólást illette, de egyik-másik templom a hazainak volt a mása, mint ahogyan olyan igehirdetőt kerestek maguknak, aki úgy beszélt, mint otthon a nagytiszteletű úr. Komjáthy kínos, pontos adatgazdálkodással építi fel a József Attila híres versszakaszával összecsendülő amerikai magyar kálvinizmust, úgyis mint közösségi ügyet és úgyis mint emberi tartást. Istenes és nagyon is emberi érzések, indulatok adták a keretét annak az építménynek, amely mind méretében, mind hatásában egy a “magyar csodák” sorában. Komjáthy a magyar diaszpóra egy sajátos képletét fogalmazta meg, tette érzékelhetővé a közel és messze lakó magyarok számára. Egyáltalán nem tekintem véletlennek, hogy “A kitántorgott egyház” best seller lett Magyarországon, ahol kiadták. Itt ti. többről van szó, mint egy doktori disszertáció, még ha azt a princetoni egyetem fémjelezte is. Komjáthy könyve lépésről-lépésre, tényekkel alátámasztva, borotvaéles elemzéssel, és mindig azonosítva magát az Amerikába kitántorgott magyarral, arról ad jelentést, hogy távol a hazától, szétszórtságban is meg lehet maradni magyarnak, fel lehet építeni a
