Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Bertalan Imre: Kilenc évtizede szolgál az Amerikai Magyar Református Egyesület
34 BETHLEN NAPTÁR KILENC ÉVTIZEDE SZOLGÁL AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET Az Úr 1986. esztendeje tudvalevőleg jubileumi esztendő az Amerikai Magyar Református Egyesület történetében. Ezelőtt 90 évvel, július 4-én, az amerikai függetlenség nagy ünnepnapján alakult meg Trentonban az Egyesület, mely kilenc évtizedes élete folyamán megszámlálhatatlanul sok jót tett tagjaival; a református mozgalmakban mindig ott állott nevéhez és jellegéhez méltóan; az amerikai magyar közélet területén mindig az első volt, amikor hitet tenni és áldozatot kellett hozni magyarsága mellett. Jubileumi esztendeje tehát nem elszigetelt jelensége az Egyesülethez tartozóknak, de a maga teljességében közéleti esemény, mely érezteti megújító hatását az amerikai magyar élet egész vonalán. Az Egyesület nem dolgozott nagy reklámmal soha. Vezetői úgy érezték, hogy a teljesítmények azok, amik hivatottak az érdeklődést felé fordítani, s megállva e meggyőződés mellett: alkottak. Megteremtették hűséges testvéri közösségükön belül itteni életünk büszkeségét, a ligonieri Bethlen Otthont, ahol igazi keresztyéni szeretettel ölelték az Egyesülethez előbb a magyarság árváit, majd öregjeit. Több millió dollárra megy az az összeg, amit ez az intézmény önként és szívesen hozott áldozatokban jelent. Az Egyesület és vezetői jól tudják ezt. És csak természetes, hogy amidőn 1986-ban ünnepelnek, akkor ezt az ünnepet összekapcsolják a szeretett és féltett intézmény, a ligonieri Bethlen Otthon szolgálatának 65. évfordulójával. Mit és miért ünnepelünk? Kezdhetjük azzal, hogy az idő próbáját csak olyan intézmények állhatják, amelyek tényleges szükségletet elégítenek ki. Ezen az alapon megnyugtató tudat lehet számunkra az a körülmény, hogy Református Egyesületünk elérte 90. jubileumi esztendejét. Megmaradt, mert szükség volt rá. Továbbfűzve a gondolatot, megállapítható talán az is, hogy a további fennmaradásnak elsődleges feltétele a jelentkező szükségletek kielégítése. így az intézmények, s köztük Református Egyesületünk jövendőjének alakulása is természetszerű függvénye lesz először a szükségletek felismerésének, másodszor a szükségletek kielégítésének.
