Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Amerikai Magyar Református Egyház
206 BETHLEN NAPTÁR WINDSOR, ONTARIO Lelkipásztor: Nagy E. György A kanadai magyar reformátusság legkeletibb végvára az Ontario-állambeli Windsor. Az “automotive capital of Canada’nak nevezett város szorgalmas lakossága döntő többségében az autóiparban dolgozik. A városunkban működő négy magyar egyház (két református, egy római és egy görög rítusu katolikus) tagjai, hívei tehát többnyire gyári munkások, gyári nyugdíjasok. Az, hogy két református egyház is van itt, ne tévesszen meg senkit. Nem azért van két református egyház, mert nagyon sok itt a Kálvin-tanait követő. Ahogy az már lenni szokott itt az újvilágban, egyházszakadás történt (még 1933-ban) és akkor alakult a mi egyházunk, a Független Magyar Református Egyház, az Amerikai Magyar Református Egyház legelső kanadai gyülekezete, amelyik az évek hosszú során át egyedül képviselte itt Kanadában az önálló magyar egyházi gondolatot. Persze — az ideális állapot a másik egyházzal — a skót-angol irányítás alatt álló Első Református Egyházzal való egyesülés lenne, de sajnos eddig minden ilyen irányú próbálkozás csődöt mondott. Bízunk a kegyelmes Mennyei Atyában, hogy egyszer ez is elkövetkezik majd, hiszen ha igaz a rég elkoptatott bölcsesség: “egységben az erő”, ebben az esetben tényleg igaz lenne. A két kis lélekszámú egyház így külön-külön hamarabb csukja majd be kapuit, hasonlóan a többi újvilági etnik egyházakhoz. Független egyházunk a szó szoros értelmében is független: anyagiakban is. Saját, adósságmentes templomunk van, hozzáépített lelkészlakkal. Az épületek jó karban vannak, hiszen csak tavaly nyáron fedtük újra a templomtetőt (a munkálatok összege meghaladta a $10.000-et). Most beszéljünk egy-két mondat erejéig a lélekszámról. Úrvacsorával élő egyháztagjaink száma 85. Kicsi szám ez, de Isten kegyelme annál nagyobb, annál csodálatosabb. Ennek az egyháznak — pusztán elméletileg nézve a dolgokat — már régen meg kellett volna szűnnie. Egy 1958-as jelentés szerint a gyülekezetnek 95 úrvacsorázó tagja volt. Az azóta eltelt 27 év alatt 97 atyafit kísértek ki utolsó útjára, s ezzel szemben csak 37 keresztelés volt, de ez a szám sem jelent tulajdonképpen semmit, hiszen a megkeresztelt gyermekek — egy-két kivétellel — nem szaporították és a jövőben sem szaporítják az egyháztagság számát. Ha felnőnek, más egyházhoz csatlakoznak vagy ami
