Bethlen Naptár, 1985 (Ligonier)

Dr. Komjáthy Aladár: A református egyház szolgálata az amerikai magyarság megmaradásában

62 BETHLEN NAPTÁR Nem vitatom, hogy vannak más és igen szép kezdeménye­zések ma is Magyar Amerikában, de azok bizony mind magukon viselik az első bevándorló nemzedék ismertető jegyeit, annak reménységeit, és tipikusan azoknak az igényeknek adnak sok­szor — magas szintű és minőségi — kielégítést: De megint, ha beágyazzuk magunkat az amerikai történelembe, ezek az első nemzedék elmúlásával eltűnnek. Csak az egyházi keret az, helyi szinten és a nagyobb közös­ség viszonylatában is, ahol egy kereten belül, a történelmi közös­ség folyamatosságában él az amerikai magyarság, és Illyés Gyula szavaival csak itt képzelhető el „olyan-amilyen” magyarság a jövőre nézve is. Itt legyen szabad elmondanom azt, hogy milyen nagy je­lentősége van annak, hogy a mai magyar kultúra karizmatikus képviselői, mint például Czine Mihály, amerikai körutazásaik során ezzel a sokrétű amerikai magyar néppel is találkozzanak. Pontosan Czine Mihály volt az, aki sajnos csak néhány helyen, találkozott a néppel is. Azzal a néppel, amiről beszélek. Átütő erejű volt az üzenete és mondanivalója a másod- és harmadgene­rációsok esetében is. Az is igaz viszont, hogy ilyenfajta karizmája csak kevés embernek van, viszont azt kell hasznosítani. Másik példa, amikor Csoóri Sándor versének „Senki, bará­tod” angol fordítása a New York Timesban megjelent, azt több észak-amerikai magyar származású teenager, ha tudomást szer­zett róla és látta, kivágta és a jelen fiatalok szokása szerint szent mementóként a szobája falára felakasztotta. Mivel kétlaki fog­lalkozásomnál fogva mindennapi kapcsolatban vagyok ilyenek­nek a százaival, látom azt, hogy mennyire életigényük nekik is az olyan-amilyen magyar kapcsolat. Egyetemi oktatásom közel egy évtizedes tapasztalatai is azt mutatják, hogy magyarságtudat, identitás és ismeretek szem­pontjából is, az egyházak közösségéből jövő hallgatók sokkal előbbre vannak, legalább is a kurzus megkezdése előtt, mint azok, akiknek nem volt és nincs ilyen kapcsolatuk, még ha vi­szonylag elég jól is tudnak magyarul beszélni. Az amerikai magyar iskola majdnem egyidős az amerikai magyar református egyház történetével. Az első nyolchetes, min­dennapos, nyári magyar iskolát a bridgeporti magyar református egyházban tartották 1897 júliusában és augusztusában — óriási sikerrel. Ekkor kezdődött meg az amerikai magyarságtudat szem­pontjából valami egészen újszerű dolog, amelyet 1898-ban már

Next

/
Thumbnails
Contents