Bethlen Naptár, 1985 (Ligonier)
Dr. Komjáthy Aladár: A református egyház szolgálata az amerikai magyarság megmaradásában
60 BETHLEN NAPTAR hogy önállóan és szervezetében magyar egyháztesteket alkothasson, ez a magyar reformátusságnak megadatott Amerikában. Ma is teljesen autonóm és önálló egyházi életet él a Kálvin Egyházkerület és az Amerikai Magyar Református Egyház. Eddig megjelent nagyobb szintézisekben az amerikai magyar reformátusság szervezeti megosztottságát negatívan, mintegy fejcsóválva emlegették és értékelték. Ez azonban jelentős korrekcióra szorul. T.i. nem ismerik az amerikai egyháztörténetet és azon túlmenőleg nem veszik észre azt, hogy az ún. csatlakozási harcok nélkül a magyarság megmaradásának a lehetőségei is jobban leszűkültek volna. Még a monolitikusnak gondolt római katolikus egyház sem tudta elkerülni azt, hogy több mint százezer kárpátukrán görögkatolikus, Tóth Elek hajdani eperjesi görögkatolikus teológiai tanár vezetésével otthagyta Rómát és a San Francisco-i orosz ortodox metropolita védelme alá helyezte magát és pravoszlávvá lett Amerikában. Miért? Mert a nagyobbára ír származású amerikai hierarchiának fogalma sem volt a Brest-Litovskban 1589- ben kötött unióról, amely a görögkatolikus rítust lehetővé tette a római egyházon belül. Elfogadhatatlannak tartották a nős papokat, az anyanyelven tartott, két szín alatti misézést, és amikor ennek kánonjogi törvényességére évtizedes késéssel rájöttek, már késő volt. Ugyancsak az amerikai hierarchia merev magatartása miatt jött létre Amerikában 1904-ben a lengyel nemzeti katolikus egyház is. A protestantizmuson belül — érthetően — az amerikai egyháztörténet még sokkal több ilyen egyházszakadást produkált, és hogy csak a szomszédainknál maradjunk, nagyon könnyű lenne analógiát kimutatni a cseh és a szlovák protestáns egyházak amerikai történetéből. A két nagy csatlakozási harc: az első világháború előtt és az első világháború után nemcsak ellen-egyházakat és nemcsak elfajult és szenvedélyes, sokszor személyeskedő sajtó polémiákat váltott ki, hanem nagyban hozzájárult annak a teológiai kérdésnek a tisztázásához is, hogy mi a sajátságosán magyar református örökség, amit érdemes megőrizni, megtartani, sőt tudatosítani akkor is, amikor az egyház szolgálata kétnyelvűvé lesz, mint az máris bekövetkezett, sőt remélhetőleg akkor is tovább élő tényező marad, amikor teljesen angol nyelvűvé lesznek a közel százéves gyülekezetek.