Bethlen Naptár, 1985 (Ligonier)
Dr. Pungur József: Az Állam és a Református Egyház viszonya Magyarországon
260 BETHLEN NAPTÁR házak és az állam között. Az állam felé kérésüket az egyházak az ÁEH-n keresztül nyújtják be, és az ÁEH képviseli az állam akaratát az egyházak felé. Ezen túl az ÁEH-nak az a feladata, hogy monitorozza az egyház tevékenységét és felmérje az egyház befolyását a társadalomra. Továbbá az ÁEH ajánlásokat ad a párt- és államvezetésnek az egyházakkal kapcsolatos politikát valamint személyi ügyeket illetően. Az ÁEH kapcsolatban van más szocialista országok hasonló intézményeivel s azokkal rendszeres tapasztalatcserét és konzultációt tart. Az ÁEH továbbá kapcsolatban van más állami és párt szervekkel is. Elnöke államtitkári rangban részt vesz a minisztertanács ülésein. Az ÁEH szoros kapcsolatban van a pártközponttal és a biztonsági rendőrséggel. Az ÁEH-nak nemcsak központja van Budapesten, hanem megyei, városi, járási és falusi szervei is. A különböző szintű tanácsoknál legalább egy személy az egyházakkal kapcsolatos ügyekkel vagy azzal is foglalkozik. Az ÁEH-nak van úgynevezett „K” telefonvonala, amely révén pillanatokon belül kapcsolatba léphet az ország bármely pontján levő aktivistájával. Az ÁEH munkatársai állandó ellenőrzés alatt tartják az egyházak és lelkészek tevékenységét. Informátoraik révén pontosan tudják mi történik az egyházban, miről prédikálnak a lelkészek, milyen kapcsolatokat tartanak fent és kikkel. Ha valamelyik lelkész túlzottan aktív vagy gyülekezeti élete jól megy, vagy állami szempontból gyanús kapcsolatai vannak — az illetékes egyházügyi titkár behivatja megbeszélésre, amelyen figyelmeztetést kap előbb udvarias, majd fokozatosan nyers formában. Az egyházügyi titkárok káderozzák is a lelkészeket igyekezve megtalálni azokat, akik informátorokká tehetők, megcsillantva előttük a továbbhaladás lehetőségét. Az ÁEH különleges figyelmet fordít az egyházi vezetők kiválasztására. Egyházvezető ma csak ún. „elkötelezett” ember lehet, aki a rendszerhez való hűségét elégségesen bebizonyította. Nem a rátermettség vagy a tehetség a döntő, hanem a hűség; a rátermettség és tehetség állami szempontból negatív erényeknek számítanak; — manipulálható és irányítható és valami oknál fogva már a kezükben lévő egyházi személy az, aki magasabb tisztségbe kerülhet. Biztonsággal elmondható, hogy a mai egyházi vezetők esperesektől fölfelé kivétel nélkül a rendszer elkötelezett emberei. Ilyenek az egyszerű lelkészek között
