Bethlen Naptár, 1985 (Ligonier)

Dr. Pungur József: Az Állam és a Református Egyház viszonya Magyarországon

1985

261

is szép számmal akadnak, akik szolgálataik jutalmáért magasabb egyházi tisztséget remélnek.

Az egyház feletti ellenőrzési rendszer második fokozata — talán hihetetlen, de így van — az egyház vezetői az esperesek, püspökök és zsinat felelős vezetői. Ezek rendszeres jelentést adnak be felettes szerveiknek, ami végső soron az ÁEH-ba kerül, onnan magasabb állami szervekhez és a pártközpontba, ahol ezeknek a jelentéseknek magasszintű kiértékelése történik s ezek belejátszanak az egyházzal kapcsolatos hosszabb és rövidebb távú állami politika kialakításába. Ugyancsak jelentések készülnek az egyház külpolitikai tevékenységéről is. Ha valamelyik lelkésszel probléma van az ÁEH elsősorban és első fokon az illetékes esperesen keresztül igyekszik jobb belátásra bírni az illetőt vagy a püspökön keresztül, általában a felettes szerven keresztül.

Az ellenőrzés harmadik fokozata az Állambiztonsági Rendőrség. Ennek külön osztálya foglalkozik az egyház és papság ügyeivel, tartja szemmel aktivitásukat a maga független információs hálózatán keresztül. A Biztonsági Rendőrség magasabb szervei kapcsolatban vannak úgy az ÁEH-val, mint a magasabb egyházi vezetőkkel. Ha egy ügy kezelhetetlen úgy az egyházvezető, mint az ÁEH részéről, akkor a Biztonsági Rendőrség lép akcióba.

Senki ne gondolja, hogy ez a hármas ellenőrzési rendszer valami magyar sajátság. Ugyanezt találjuk más szocialista országokban is. Ezt a rendszert szovjet mintára alakították ki és szervezték meg éppen úgy, mint az élet más területein a szovjet minta a követendő.

Mindezek alapján, amit elmondtunk joggal beszélhetünk az egyház modern babiloni fogságáról Magyarországon is, ahol pedig az Alkotmány biztosítja a szólás- és vallásszabadságot, így fest a vallásszabadság dialektikus értelmezése a proletárdiktatúra alatt élő országokban.

2. Mindezek után fordítsuk figyelmünket az Egyház felé, és igyekezzük megvizsgálni, hogy a Magyar Református Egyház ilyen helyzetben találva magát hogyan reagál erre, milyen politikát alakított ki az állam felé? Vagy tegyük ezt más formába és kérdezzük meg milyen teológiai alapot dolgozott ki az egyház az állammal való kapcsolatára?

1948-1956 között a MRE Bereczky Albert püspökkel az élén az ún. „Keskeny Üt” teológiáját találta a legmegfelelőbb-