Bethlen Naptár, 1984 (Ligonier)
Dél-Amerika
236 BETHLEN NAPTÁR A halottak dicsérik az Urat? Itt felvett szokás, hogy temetések után, a következő vasárnap összejönnek a templomban az ismerősök, barátok, megemlékezésre, vigasztaló istentiszteletre. Az 1983. év a gyász, a szomorúság ideje volt. Annyi temetés volt, hogy úgy tűnt fel, mintha a halottak egyháza lennénk. Egyre-másra költöztek az örök hazába a brazíliai magyar egyház alapító, fenntartó s oszlopos tagjai. Ebben az évben hunyt el a főgondnokunk ifj. Poór Imre is, aki 43 évig volt a kurátor. Templomos, odaadó s megbecsült pénztárnoka s reprezentatív vezetője volt az eklézsiának. Hajdúböszörményben született, Aradon tanult, s megnyerő személyisége, sok jó tulajdonsága meleg légkört teremtett a hívek seregében. Utódjául már ittszületett fiatal erőt hívott el kúrátornak az egyház közgyűlése. Kovács Balogh János valamikor vasárnapi iskolai tanító volt nálunk. Mindenki ismerte, szerette. Tevékeny, belvárosi üzletember, s a való életet és a brazil viszonyokat jól ismerő fiatal férfi. ígéretes vezetőként került az egyház élére, s jó tervekkel jött a munka felelevenítésére. Az Úr Isten másként rendelt felőle, hivatalba lépése után alig egy hónapra szívszélhűdés érte. Mintha figyelmeztetne: nem a holtak dicsérik az Urat, sem nem azok, akik alászállnak a csendességbe, de mi... (Zsolt. 115:17.) A brazíliai fögondnok s presbiter padban kurátorok.
