Bethlen Naptár, 1976 (Ligonier)
Dr. Újlaki Ferenc: Nem szégyenli őket az Isten
88 BETHLEN NAPTAR "NEM SZÉGYENLI ŐKET AZ ISTEN .. Bethlen Otthonunk új részének megépítése, felavatása hálaadás Istennek és tisztességtétel az amerikai magyar reformátusoknak. Boldogító dolog hálát adni, emlékezni. Hatvanegy éven át éltem, imádkoztam, dolgoztam az amerikai magyar reformátusokkal és a 61 évi útra emlékezve hálát adok Istennek, hogy erre a munkamezőre rendelt, mert teljes alázatossággal szólva, úgy érezzük, hogy reánk, hitünk, munkánk gyümölcseire tekintve “nem szégyenli őket az Isten.” Nem szégyenei minket, mert az én meglátásom, tapasztalatom szerint is: a magyar református egyház történetének egyik legszebb fejezete az amerikai magyar reformátusok élete, munkája. A Krónikák könyve szerint, mikor Nabukodonozor elfoglalta Izráelt és elhurcolta a templom és királyi palota kincseit, minden drága értéket elvitt és Izráel királya nem talált ott mást, “egyedül a föld szegény népét.” Mi, idős lelkipásztorok, az új hazába érkezve, ugyanezt találtuk: “a föld szegény népe”. . . Szívembe, emlékezetembe vésődött ez a kifejezés: “ a föld szegény népe. .. ” 1915-ben Fairport Harborban a föld szegény népét találtam. Egyháztagok jó része a kikötőben, a hajókon dolgozott. A vasérc port, a Kanadából hozott búzát lapátolták ki. Kora reggeltől késő estig dolgoztak egy dollár, vagy egy dollár ötven cent napibérért. A vörös vasérc portól estére olyanok lettek, mint az indiánok, rézbőrűek. Lorain-ba menve a National Tube Co.-nál megnéztem hol dolgoznak egyháztagjaink? Az acélgyárban, a nyitott acélt olvasztó tűzkemence előtt, egy rövid bőrnadrágban, füsttől, lángoktól körülvéve ott dolgozott az én presbiterem... magyar test-Dr. Újlaki Ferenc
