Bethlen Naptár, 1972 (Ligonier)
Egyesült Államok - Amerikai Magyar Református Egyház
272 BETHLEN NAPTÁR Az utóbbi esztendőkben erősen rányomta bélyegét a Vietnám-i háborúval való foglakozás ügye az egész világra. Majdnem minden egyházunktól harcoltak vagy még most is harcolnak ifjaink. Kötelességünk tehát, hogy ezzel a kérdéssel mi is szembenézzünk. Azok, akik Amerikát bírálva nyilatkoznak, egyházak vezetői deklarációkat írnak, és szervezetek a vietnámi háború minél hamarabbi befejezését sürgetik és ez ügyben tüntetnek, fennen hirdetik, hogy a háború nem egyeztethető össze a biblia tanításával és annak borzalmas pusztítása ellen tiltakoznak. Elfelejtik azonban az ilyen egyoldalú háború ellenes agitátorok, hogy minden háború győztese a bűn és nincs erkölcsös vagy erkölcstelen háború. Elfelejtik az emberek, hogy a vietnámi koreai és hasonló háborúk kezdeményezője nem a dél-vietnámi, dél-kóreai nép volt, amelyiket az északról betörők el akartak pusztítani, sem nem az Egyesült Államok. Nem kötelessége-é Amerikának, hogy védelmet nyújtson az emberi szabadságot eltiporni kész istentelen gonoszság képviselőivel szemben? Nem kötelessége-é a nagyobb, szabad nemzetnek az igazságért küzdő kisebbet támogatni, nemzetisége, önállósága és élet-halál-harca idején? Az én hitem és meggyőződésem szerint Amerikának mindent elkeli követnie, hogy a vallás és lelkiismereti szabadságot tagadó istentelen atheista rendszer alávaló gálád támadását megakadályozza, s az igazságot segítse diadalra jutni és a népeket támogassa békés céljaik elérésében. Az én meggyőződésem az, hogyha Amerika csak egészen kis mértékben is támogatta volna a szabadság utáni harcában a német, lengyel és magyar megmozdulásokat 1956-ban, akkor ma már nem lenne Vietnámi háború, de kommunizmus sem Európában. Visszatekintve a magyar nép ezer éves történetére és látva a magyarság lelkében íratlan törvényként ott élő szabadsághoz való ragaszkodást, ítéljük el a szabadságot és demokráciát aláaknázó álpróféták és ügynökök tevékenységét, akik törvényszegésre izgatják ifjúságunkat, azokat az un. jólétben elkorcsosodott tüntetőket, akik hetekig munkanélkül élve tüntetnek és kiérdemelnék a szibériai kényszermunkatáborokat. Tántoríthatatlan hűségünket fejezzük ki országunk vezetői iránt, akik mindent elkövetnek a Vietnám-i háború befejezése érdekében, hogy a kommunizmus maszlaga ne üthesse fel a fejét más szerencsétlen kis ország lakói között.
