Bethlen Naptár, 1972 (Ligonier)
D-r: Borshy Kerekes György
132 BETHLEN NAPTÁR vallásos alap, egyházkormányzati forma s az Úr Jézus ügyéért való áldozathozatal tekintetében szintén közelebb állanak egymáshoz, mint itteni históriájuk nyolc évtizede alatt bármikor. . . Hanem majdnem egy félévszázaddal ezelőtt még más volt a helyzet; s hogy az egymásra tornyosuló akadályokon át lehetett jutni, abban döntő szerepe volt Borshy Kerekes Györgynek, akit 1924-ben a mckeesporti gyülekezet hívott meg lelkipásztorának. Vele Sebestyén Endre, Nánássy Lajos, Vincze Károly, mellett olyan együttes alakult ki, amilyenhez hasonló alapos teológiai felkészültséget, általános tudást, hitet, odaáldozást tekintve az amerikai magyar református életben addig nem volt. A “Magyar Egyház”-at vette át s az szerkesztésében az egyetemes magyar reformátusság legszámottevőbb folyóiratai közé emelkedett, amire nem csak itt, de Európa szerte felfigyeltek s amely folyóirat a Független Egyházat a kezdeti nehézségeken átsegítette. Ötvenedik évfolyamában levő folyóiratunk aranykorát a Borshy K. György szerkesztésében élte, 1925 és 35 között. De nemcsak kiváló szerkesztő volt, hanem építő lelkipásztor is. Mindössze három éves mckeesporti szolgálata alatt gyülekezetét nemcsak lélekszámban és lélekben építette, hanem telekkönyvi adat szerint is. A nevéhez fűződő beton és tégla templom akkoriban, amikor még aránylag sok volt az Isten házául szolgáló primitiv s természetesen stílustalan deszka alkotmány, a kevés impozáns közé tartozott. Youngstownban csak folytatta, amire McKeesporton már példát adott. A kegyetlenül fojtogató s hosszú ideig tartó gazdasági pangás, munkanélküliség idején gyülekezetét nemcsak hpgy megmentette az anyagi összeomlástól, de lelkileg is úgy megerősítette, hogy a független közösségnek ma is egyik legvirágzóbb eklézsiája. Várni lehetett, hogy azzal az általános érdeklődési körrel, tudással, vezetésre termettséggel, szuggesztiv erővel, ami annyira jellemezte, szélesebb munkaterületre kerül. Úgy történt. 1936 január elsejével az Amerikai Magyar Református Egyesület hívta el szervező titkárnak, az a közösség, amely az akkor még mindig kezdeti nehézségekkel küzdő szeretet-intézményünkkel, a Bethlen Otthonnal egyedül volt a keret, ahol a református frakciók kooperáltak. Úgy-ahogy. A szervező-titkár a fejlődésében magakadt, a hosszú gazdasági pangás idején tőkéje nagy részét is elveszített közösségbe új