Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)

Ausztrália

1970

225

helyre pedig Nánik Józsefet. A számvizsgáló bizottság tagjai mind az asszonyok sorából kerültek ki, Hont Istvánná, dr. Szabó Lászlóné és Tavlor-Szabó Gyuláné.

Sydneyben lényegesebb változások voltak. Az eddigi felügyelő és három presbiter úgy határozott, hogy a jelölést nem fogadják el. így Harmath Iván, eddigi titkár és lelkigondozó vállalta egyhangú felkéiésre eddigi munkaköre mellé az elnökhelyettességet is, mig a régi presbiterek közül Jakab Árpád, Jakab Lajos, Mercz Miklósné, Szabó László és Turchánvi Istvánná maradtak meg tisztségükben. Pénztáros Kozák Ferencné lett, új presbiterek pedig Scbramkó Pál és Nagy György. Harmath Iván munkájának megkönnyítésére a “Hitből Élünk” szerkesztőségét Halász István vette át, látogatási szervező Kelemen Sándor, a blacktowni körzet szervezője pedig Zentai Ferenc lettek.

A perthi gyülekezetben nem volt változás. Kicsiny számuknál fogva tisztségekre, tisztségviselőkre szükség nincs, és igy minden férfi tag egyúttal automatikusan presbiternek számit, mig a Nőegylet külön keretekben működik, idén Szabó Istvánná vezetése alatt. A lelkigondozói munkakört még mindig Domahidy András dr. végzi, s ha úgy ő, mint a lelkész képtelen az istentisztelet elvégzésére, akkor id. Szombathy Lajos a felolvasó.

Adelaideben külömbség annyiban van, hogy idén rendes, kéthavonkénti lelkészi szolgálat van Kemény Péter által, s a gyülekezet presbitériumának 12 tagja közé 3 evangélikust választottak a gyülekezetben fennálló arányszámnak megfelelően.

Örvendetes eseménynek számit azonban a fenti krónika jellegű történeti beszámolón kívül az, hogy egész Ausztráliában nagy magyar ébredés mutatkozik. Űgv látszik hogy most, amikor csaknem mindenki, aki az ötvenes, vagy az ötvenhatos emigrációval érkezett megteremtette a maga existenciáját, érezni kezdi azt, hogy magyar. Nem mintha eddig nem tudta volna azt, csak nem volt ideje hogy érezzen, hogy gondolkozzék. Most kezd ideje lenni, most ébredez mindaz, ami eddig el volt temetve, látszólag. Ennek hatására az itt született, vagy egészen kis gyermek korban ide érkezett fiatalság is kedvet kap magyarnak lenni, másnak lenni mint a tömeg, és igy megpezsdül a magyar élet. Kétségtelen azonban az, hogy mindez az egyházak kitartó és magyar nyelvű istentiszteleteket fenntartó tevékenykedésének az eredménye.

Kepe György