Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)
Dél-Amerika
1970 193 Jó volt együttlennünk templomszentelésünkön, majd zsinatunkon Apostol János, Gridi Papp Árpád brazíliai és Szabó Imre buenos airesi lelkészekkel, feleségeikkel és a népes buenos airesi gyülekezeti küldöttséggel. Szépen időzítette ezt az Úr Isten, hogy épp nálunk, egy aláhanvatlóból — templomszentelővé lett gyülekezetben ölelkezhetett össze a képviselőkön keresztül Észak és Dél szétszórt magyarsága, az egymást-keresés és egvüvétartozandósági érzés meleg szeretetében. Ünnepünkön mint egy Atyának gyermekei, a mag3'ar, a litván, r. kát. valamint a methodisták, menoniták stb. lelkipásztorai és gyülekezeti küldöttei szőtték a szivárvány szép színeivel a testvéri kötelék szálait, Isten keg}relmének szimbólumát. Isten velünk való csodájának végét azonban e felemelő ünnepség még nem jelentette. Most kezdődött csak igazán az, hogy “jelek és csodák történjenek a Te Szent Fiadnak, a Jézusnak a neve által.” (Csel. 4:30.) Mert az első házrészlet fizetésével egy cent nélkül maradtunk. Három részlet volt még hátra: 3x600,000- peso (összesen kb. $7,500 USA) félévenkénti törlesztéssel. Fogalmunk sem volt honnan kerül majd a következő fizetésre. A második részlethez épp templomszentelésünk előtt kölcsön kellett kérnünk 1,000, - dollárt, melyet Daróczv Sándor az északi gyülekezetektől hozott adományaiból azonnal vissza is fizethettünk. Azonban minden egves részletfizetéssel szinte egy cent nélkül maradtunk. Csodálatos volt azt látnunk, hogy a fizetési határidők lejárta előtt szinte egykét héttel hogyan futott össze nemvárt helyekről 600- 700,000, - peso. Mindig annyi, amennyire éppen szükségünk yolt, sem több sem kevesebb. Az utolsó fizetési kötelezettségünk ez év május 17-én volt, s ez töltött el bennünket a legnagyobb aggodalommal. Nemcsak azért, mert márciusban a szükséges 3,500 dollárnyi összegből mégcsak 150 dollárunk volt, de a végleges átirás az egyház nevére, az adás-vételi szerződés megkötése is erre a határidőre esett, melyhez az egyház szabadalomlevele, jogi személyisége is szükséges volt. Enélkül a végleges átirás halasztása kb. egykét évig tartó huza-vonát és vagy 1,000 dollár veszteséget jelentett volna. Az itteni viszonyokhoz tudni kell, hogy egy állami szabadalomlevél megszerzése igen körülményes, sokszor évekig tartó tortúrát jelent. (Az Uruguayi Prot. Egyházak Szövetsége már közel 1 éve vár erre.) Március végén és május elején a Ref. Világszövet