Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)

Dél-Amerika

192

BETHLEN NAPTÁR

URUGUAY

Mialatt Isten az elmúlt esztendők során a viszontagságok rostáján igen megrázott bennünket, gyülekezetünk egy nagy tapasztalással és felejthetetlen élménnyel gazdagodott. Nevezetesen virágzások és örömök, a nélkülözésben, a szükségben és kemény munkában születnek. Az itteni válságos világban, mely életünket fojtogatja, már sokszor feltettük a kérdést: sors-é ez vagy büntetés rajtunk, hogy életek, szivek, reménységek sodródjanak a pusztulásba? Mit tehetünk? — kérdezgettük tanácstalanul. Csak a gyászos jövőt láttuk. A romokon keresgéltünk. Dehát Jézus is világosan látta a gyászos jövőt és mégis cselekedett. így mi is azt mondtuk: sohasem késő és semmi sem felesleges. — Valahogy így kezdődött velünk egy csoda.

Először is rájöttünk arra, hogy Isten sok mindent ajándékba ad, de nem engedi, hogy tétlen emberek csodás eredményekkel dicsekedhessenek. Bár minderre ráébredtünk, de csak ez, önmagában véve még nem lett volna elég, mert mindabban ami velünk történt, igazán és eredményesen Isten cselekedett.

Egyházunk, templomunk az Ő csodája. Hogy hogyan lettünk, azt jóformán még most sem tudjuk. Hosszú hónapok, több mint 250 háznézés és keresés, ingatlanközvetítők számtalan ajánlata után (mert pénzünk semmire sem volt elég) “véletlenül” akadtunk egy elhangyagolt, romos épületre az ugyancsak elhanyagolt 2400 m2-es nagy parkban. De erről az elmúlt év naptárában is irtunk.

Itt mostmár csak az következhet, hogy az erőnket meghaladó küzdelmünkre, igyekezetünkre, és munkánkra, mellyel templomunkat és gyülekezeti házunkat építettük (60-80 éves emberek fizikai munkájával, egyháztagjaink munkamegváltásával és adományaival) a december 8-i templomszentelésünkkel az Úr Isten szépen feltette a koronát.

A megható és felemelő ünnepségről bővebben itt nem számolunk be, egyházi lapokban is olvashattunk róla. Azt azonban itt is szeretnénk elmondani, hogy az ünnepi igehirdetésre és templomszentelő imádságra Daróczy Sándort, a Bethlen Otthon igazgató lelkipásztorát kértük fel, aki saját költségén, önzetlen, fajtájáért aggódó szeretetével jött közénk az északi testvérgyülekezetek képviseletében. Értünk, s a szórványsorsért hozott áldozatáért az Isten áldja meg.