Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)
Európa
136 BETHLEN NAPTÁR lekezeti tagok múlatóhelyből, kávéházból alakították át Isten házává. Sok munkával és nagy anyagi áldozattal. Az eredmény az istenitiszteleti hely mellett egy tágas egyházi iroda, szép nagy gyülekezeti terem, konyha, a szükséges egyéb helyiségekkel. Észak-Amerikában, de Dél-Amerikában, sőt Ausztráliában is magától értetődő dolog, hogy magyar református és evangélikus keresztyének időt, testi erőt, pénzt áldoznak az életet megőrző, meggazdagitó s azt az örökkévalóságba átmentő intézményért, az Egyházért. A belgiumi példában az a különösen szivet melegítő, hogy ottani atyánkfiái ezzel a többi földrészeken többé-kevésbbé gyökeret vert hittestvéreik útját követik. Vannak, akik pénzt áldoztak; vannak, akik testi erőt; vannak, akik mind a kettőt. Teleki József főgondnok, nemcsak Egyházunk, de az Óhaza életében évszázadok óta olyan sokat jelentő régi grófi család sarja példamutató áldozatkészsége mellé sorakoznak, hogy csak néhány nevet említsünk, Buday László, Sebők Ferenc, Forgács László, Darkos Sándor, Fonteyne-né: Nemes Gabriella, Király Sándor, Füzesséry Matild, Pungur Gyula, Marsalkó János presbiterek, egyháztagok és mások imádsága, munkája, anyagi támogatása, amelynek eredménye a brüsszeli templom. A saját hajlékhoz jutott gyülekezet most már még erőteljesebben felelhet meg hivatásának; annak, hogy életével mutassa meg mindenek, de különösen árva magyar népünk előtt a megmaradás útját. Az Út pedig nem más, mint az Úr Krisztus. CSEREÜZLET Vajon rossz csere az, ha valaki odaadja — a bálványait és elfogodja az igaz Istent — a bűneit és elfogadja Jézus Krisztust — a démonokat és elnyeri a Szentleiket — az emberi tanokat és kiagyalásokat a Bibliáért — a pogányságot a valódi keresztyénségért — a babonát és bizonytalanságot a valódi hitéletért — az emberi igazságot az isteni örök igazságért — hazugságainak szövevényét a csalhatatlan és megingathatatlan igazságért — a sötétséget a világosságért — a békétlenséget az isteni békességért — az átkot az isteni áldásért — a halált az örök életért — a rosszra hajló képességét az Istent dicsőítő életért?
