Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)
Európa
120 BETHLEN NAPTÁR dik, Lenin az “Állam és Forradalom” című egyik főművében dolgozta ki az irányelveket. Alapvető tétele, hogy “az állam különleges hatalmi szervezet, valamely osztály elnyomására szolgáló erőszakszervezet.” A proletárdiktatúra államában “a proletáriátus uralkodó osztállyá alakul át” és a proletárdiktatúra állama nem egyéb “mint a legfőbb erőszakszervezet a proletáriátus uralmának biztosítására.” A hivatalos kommunista tan szerint “a proletáriátus élcsapata a kommunista párt”, ami azt jelenti, hogy a vallás elleni harc céljainak, módszereinek a kidolgozója is a párt. Megtévesztő “enyhülés” Nyugaton nagyon sokan hajlandók abban reménykedni, hogy a kommunizmus álláspontja a vallással, az egyházakkal szemben megváltozott, s a vallás elleni harcot felváltotta a békés egymás mellett élés. Hiszen a rendszer nem csukja be a templomokat, mostmár nem zárja börtönbe a papokat, sőt államsegélyt folyósít a fizetésükre. Függetlenül attól, hogy az egyháztól elkonfiskált vagyon kamatjövedelmének csupán egy kis töredékét teszi ki ez az államsegély, kevesen mérik fel, hogy pontosan ez az egyház elnyomásának égjük legfőbb eszköze. Az egyházi vezetőket és lelkészeket az államsegély függővé teszi, ellenőrzésüket, irányításukat megkönnyíti. Ugyanakkor a hívekben megtöri az adakozási készéget. ‘Miért adjunk a papnak, hisz ad az állam’ — mondják. Hacsak a lelkész nem hordozója belső értékeknek, nem árad belőle az értelem, a hit, a meggyőződés, a szeretet, akkor a hívek szemében csupán az államhatalom — sokszor ellenségesnek tartott, vagy éppen gyűlölt államhatalom — egyik nagyon rosszul fizetett tisztviselője. A következménye: elmaradnak a templomból még azok is, akik egy független egyház esetében ragaszkodnának hozzá. így érthető meg, hogy a magyar megújulási mozgalomnak 1956 nyarán miért volt a fő követelése az államsegély azonnali megszüntetése, de az egyház működési szabadságának teljes a biztosítása, és hogy miért merült fel ugyanez 1968-ban Csehszlovákiában is. Mert a kommunizmus változatlanul a lenini tanokat követi a vallás terén. Könnyű lenne bőséges idézetekkel kimutatni, hogy mennyire így van ez Magyarországon, a Kádár-rendszer esetében is. A nyers, nyílt és durva sztálinista elnyomást, amit Lenin is olyan keményen elitéit, felváltotta a sokkal módszeresebb, mélyrehatóbb vallásellenes politika. A Kádár-kormány az egyházak szervezetének belső megrontását, az egyházi munka lehetetlenné tételét
