Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)

Eszenyi László: Épitsük ki Ligoniert

54 BETHLEN NAPTAR Építsük Ki Ligonierl Egyesületünk legutóbbi köz­gyűlése úgy határozott, hogy Bethlen Otthonunk gyermek­­osztályát megszünteti és árvá­inkról, valamint gondviselésre szoruló gyermekeinkről más úton-módon gondoskodik. A va­lamennyiünknek keserű döntés az összes körülmények és lehető­ségek alapos mérlegelése után született meg s az minden em­beri számítás szerint egyetlen józan megoldásnak látszott. Árva alig akadt már gyer­mekeink sorában, legtöbbjük felbomlott családi tűzhelyek szánalomra méltó áldozataiból került ki. Az iskolaszék a Penn­­sylvánián kivülről jött gyer­mekek után elviselhetetlenül ma­gas tandijat követelt s vaska­lapos álláspontjukon sem kérvényezés, sem pedig küldöttségünk utján előadott indokok nem tudtak változtatni. A gyermekek fel­ügyeletére vonatkozó állami előírások fokozatos megszigorítása egyre nagyobb terhet róttak Bethlen Otthonunkra és azon ke­resztül Egyesületünkre. Egy gyermek eltartásának költsége las­san felért a legjobb magánintézetekben való neveltetés összegével. Ezek voltak nagy vonalakban az okok, melyek miatt a gyermek­­gondozó munka beszüntetése, illetve más utón való elvégzése bölcs lépésnek látszott. Ámde a mi igazságunk nem mindig az Ő IGAZSÁGA, a mi útaink nem mindig az O ÚTAI. A határozat hire futótűzként járta be Magyar Amerikát s előbb egyénektől érkeztek a tiltakozások és a Gyermekotthon újból való megnyitására vonatkozó kérések és biztatások. Közgyűlé­sünknek ez a drámai döntése megindította azoknak is a szivét, akik eddig talán soha nem járultak hozzá a gyermekgondozás költségeihez. Szeptember első hetében Ligonierban tartott gyűlé­seik alkalmával az Országos Presbiteri Szövetség, és a Lelkész­ESZENYI LÁSZLÓ az AMRE és a Bethlen Otthon ellenőre

Next

/
Thumbnails
Contents