Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)

Egyesült Államok - Brachna Gábor: Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia

340

BETHLEN NAPTAR

Úgy tűnt fel előttünk, mint a legtipikusabb amerikai, aki idejében lépett ennek az országnak partjaira. Sorsa másképpen végződött, mint azt reméltük és kívántuk volna. Az élet derekán omlott össze egészsége, mellyel eggyütt őt is és szolgálatát is elveszitettük gyülekezeteink nagy kárára. Isten azonban eszközként használta fel őt nemcsak magyar amerikai Evangélikus Sionunk építésében, de sok porbadőlt magyar élet ujratámasztásában és újraindulásában is. Dr. Leffler Andorra nekünk csak hálával szabad gondolnunk. Amig egészsége tartott, a legnagyobb nehézségek közepette teljes hűséggel és nagy áldozattal szolgálta egyháza népét. A mai viszonyok mértékeivel mérve, szinte elképzelhetetlen, hogy a szerénységnek milyen önzetlen önodaadásával vezette a szegénység ingoványai között az “öreg amerikásokat” a mai nemzedék Ígéret földjére. Konferenciánknak elnöke, az “Erős Vár” megindítója és több gyülekezet szervezésének a kezdeményezője volt. Legutóbbi szolgálati helye a clevelandi Első Egyháznál volt.

Lelkipásztori határkövek:

A Konferencia a maga részéről is örömét fejezte ki azoknak a gyülekezeti megemlékezéseknek, melyekre a lelkipásztorok jubileuma adott alkalmat. A Clevelandi West Sidei gyülekezet Egyed Aladár 55 éves lelkésszé szentelésének évfordulóját használta fel az ünneplésre és hálaadásra. — A new yorki zsinat Varga László 50 éves lelkészi szolgálatát ismerte el és arany diplomával tüntette ki. — A Detroit-i gyülekezet és a város magyarsága pedig Asbóth Gyula lelkész előtt hajtotta meg az elismerés és szeretet zászlaját egy nagy ünnepség közepette. — Örömmel látja a Konferencia azt is, hogy a magyarhoni egyház jól képzett lelkészei amerikai vonalon is elismerést kapnak. Bell S. Lajos az egyik new jerseyegyházmegyének, Kunos Jenő pedig egy michigani egyházmegyének az esperesei. A délamerikai missziók legértékesebb munkásai is magyar lelkészek, akik közül Hefty László jelen lehetett gyűlésünkön s értékes tanulmányával járulhatott annak programjához. — A távol levők közül L. de Papp Jánosra gondoltunk szeretettel, aki általa feltárt egyháztörténelmi kérdések forrásanyagáért ment át Európába. Mint uj tagokat köszöntöttük Bernhardt Bélát, aki az ausztráliai magyar gyülekezetek megszervezése után ösztöndíjjal érkezett az Egyesült Államokba és Mansfielden vállalt lelkipásztori szolgálatot. Köszöntöttük Weiss Jenőt, aki Angliában végezte el teológiai tanulmányait majd ott lelkészkedett is egy angol gyülekezetben. Az egyik amerikai