Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
Egyesült Államok - Kálvin Magyar Egyházkerület
226 BETHLEN NAPTAR Református Egyházhoz való viszonyunk nehézségeire és áldásaira, veszedelmeire és szükségeire. Én személy szerint úgy látom, hogy ha komolyan vesszük egyetemes egyházi elkötelezettségeinket e tekintetben, akkor sem a mindenáron való ellenségeskedésnek, sem pedig a mindenáron való békességnek a hivei nem lehetünk a Magyarországi Református Egyházhoz való kapcsolatunkban. Mig egyfelől vallanunk kell, hogy lelki kötelékünk Isten Magyarországon levő gyermekeivel mindennél erősebb, másfelől világossá kell tennünk azt is, hogy az egymásra való ügyelés szolgálata nem egyirányú, hanem kétirányú szolgálat. A Magyarországi Református Egyházhoz való viszonyunkban ajánljuk gyülekezeteink áldozatos figyelmébe két sajátosan magyar jellegű vállalkozásunkat: (1) egy újabb sziv-tüdő gép ajándékozását a szegedi klinikára; (2) egy $5,000.- dolláros alap létesítését a debreceni kollégium megsegítésére. Az Amerikában élő más magyar hátterű egyháztestekkel, gyülekezetekkel és református szervezetekkel szintén igyekeztünk ápolni kapcsolatainkat. Itt elsősorban a Presbiteriánus Egyház Magyar Konferenciájának a magatartását kell kiemelnem. Múlt évi Fairport Harbor-i közös gyűlésünk szellemében, a konferencia meghívta a keleti egyházmegyét az 1967 október 17.-én New Yorkban tartott gyűlésére s ezen többen részt vettünk. Hadd köszönjem meg itt Nt. Csutoros István őszinte készségét, aki úgy is mint a konferencia elnöke, úgy is mint az Országos Lelkészegyesület jelenlegi vezetője mindig a legnagyobb odaadással volt kész szolgálni közös kapcsolatainkat. A Krisztus Egyesült Egyházának más kerületeiben levő magyar hátterű gyülekezeteivel szintén igyekszünk a kapcsolatokat ápolni főleg a “Calvin Synod News” küldésével, valamint a kettős tagság lehetőségének a felajánlásával. Az Amerikai Magyar Református Egyház felé szintén szeretnénk megújítani ismert készségünket közös feladataink közös megoldására, mint ahogy ebből nem akarunk kizárni senkit sem, akik “velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában.” (2. Pét. 1:1) Erre sem jogunk, sem időnk, sem vágyunk nincsen. A közös megmozdulásnak méltóságteljes és impozáns bizonysága volt az az ünnepség, melyet a keleti partvidék magyar reformátussága a Princetoni Theológia templomában tartott 1967 október 14.-én a Magyarországi Református Egyház jubileumába bekapcsolódva s mi szeretnők hinni, hogy a jövőben ilyen alkalmak fognak ismétlődni.
