Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
Dél-Amerika
1969 201 “Bizony elég kalandosak és érthetetlenek Isten útjai részünkre, mert ki hitte volna amikor Dr. Puky Pál orthopéd trawmatologus és neje, szül. Huszár Veronika első fia megszületett Budapesten, hogy ez a gyermek egyszer Középvenezuela többnyelvű lelkésze lesz. Az életem változatosságát talán az fejezné ki legjobban, ha azt elmondom, hogy a budapesti első elemitől a venezuelai San Cristobal főiskolájának az érettségiéig 13 iskolán mentem keresztül. Budapestet 1944 decemberében, a szülőhazát 1945 tavaszán hagytuk el és három év ausztriai élet bizonytalansága után 1948 novemberében értünk ebbe az országba, mint kivándorlók. Itt sem voltak éppen könnyűek az első évek, különösen nem szüleim részére. Egy évvel megérkezésünk után a sors San Cristobálba, a venezuelai Andok egyik legszebb városába vetett. Ott jártunk mind iskolába és ott is érettségiztünk. Az egész környéken rendszeresen csak három magyar család élt és tiz német. “Az érettségim után 1955-ben Caracasba kerültem, az egyetemre. Egyben a caracasi egyházi élettel is szoros kapcsolatba jutottam. Nem csak az öt éves ottlakás tette ezt. Két év múlva otthagytam az egyetemet mert nem volt az, amire vágytam és be léptem az IBM vállalathoz, ahol kitanittattak technikusnak. Annak ellenére, hogy nagyon szépen kerestem és tetszett a munkám, no meg haladtam felfelé, mégsem voltam megelégedve életem céljával. Három év után elég váratlanul elhatároztam, hogy teológiát tanulok, legalább is megpróbálom, hogy bizonyságot nyerjek afelől, hogy ez a hivatásom. Ez a bizonyság csak lassan fejlődött ki bennem, miután már pár éve jártain Buenos Airesben, Argentínában a fakultásra. Nagy segítséget jelentett számomra mindig Leskó Béla rektorunk és a másik négy magyar teológiai diák támogatása. így hatosban a spanyol kiképzés mellett több magyar szemináriumon is tanulmányoztuk a magyar protestáns tradíciót. “Graduációm után 1965 márciusában Limába, Peruba küldtek, ahol az ottani ev. egyháznál segédlelkészkedtem főleg német és spanyol munkakörrel. A kis limai magyar csoporttal is felvettem a kapcsolatot és sok nehézség után egy nagyon szép karácsonyi áhítatot és szeretetvendégséget is sikerült nyélbeütni. A lelkésszé szentelésem 1965 julius 15-én történt a megyedik Evangélikus Latinamerikai Konferencia záróistentisztelete keretein belül. Másfél év tanuságos limai munka után egy egyéves ösztöndíjjal, 1966 szeptember elején, az Egyesült Államokba utaztam, ahol három hónap praktikus gyülekezeti munkán kívül az Illinois
