Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
Európa
164 BETHLEN NAPTÁR községben például az 1950-es évek táján a tanitó azzal félemlitette meg a magyarajkú lakosságot, hogy ha magyar elemiiskolát kér, akkor kitelepítik. A faluban csak szlovák iskola van.—Másutt a magyar osztályok száma nem kielégítő. S. ha betelik az osztály, az iskolaigazgató a többi gyermeket automatikusan a szlovák osztályokba írja. — Ezek a tények kerültek napfényre, tektonikusán, a “prágai tavaszban”. S az a bátor, közvetlen hang, ahogyan a tényeket felszínrehozzák, tiszteletet parancsol s meglepő.—Becsüljük meg saját anyanyelvűnket, — írják — és neveljük gyermekeinket anyanyelvűnkön, amelyért igazán nem kell szégyenkeznünk, hiszen oly remekművek íródtak vele, mint az Ember Tragédiája, vagy Arany, Petőfi, meg Ady versei! A kitelepítések, az üldöztetések kérdése a sajtóban: Egyszer egy bácskai asszony “disszidált” s menedékjogot akart kérni Svájcban. A postán volt alkalmazva, tűrhetően jó fizetése volt s politikai üldöztetésben nem volt része. A menedékjog elnyeréséhez viszont okot kell adni. — Gyermekkori élményeit hozta fel. A faluból vagy nyolcszáz férfit éjjel, hátrakötött kézzel a Tiszának hajtottak a partizánok s belelövöldözték őket. — “Józsinak”, kit egvizben már megkinoztak, sikerült kioldani a kezét s úszva még egy szomszédját megmentette. — Később a szerb s a magyar gyermekeket szét kellett választani az iskolában, — emlékezett az asszony, — mert a kis magyarok a piszkafával rátörtek a szerbekre, hogy kiszúrják a szemüket, mint a partizánok tették az apáikkal.... így élnek a tények az emlékezetben. Sokszor felnagyítva, szinesen. A délszlovákiai másodgeneráció emlékezetében a kitelepítések borzadálya él. D. Okáli, evangélikus szlovák papfiú, — az egyik fő-kitelepítő, — a “prágai tavasz” idején védelmére kél a kitelepítést elrendelő háború utáni kormányprogrammnak. “E programún revíziója, — írja az egyik szlovák lapban, — ami a magyarok rezoluciójában foglalt követelések teljesítését jelentené, nemcsak a magyarokhoz való viszony megváltoztatását jelentené, de érintené a deportált németek visszatérésének' igényét a köztársaságba, az érdekeltek rehabilitálását, anyagi kártalanításukat és így tovább..
