Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)

D-r: Előszó

ELŐSZÓ

A Bethlen Naptár negyvennyolc évvel ezelőtt “Árvaházi Naptár” néven egyszerű kalendáriumként indult el. Célja az volt, hogy bevételi forrásnak is szánva, közel félévszázada fennálló szeretetintézményünkről adjon évről - évre beszámolót s emellett - eleinte elég gyéren, majd rendszeresen — az akkori amerikai s később fokozatosan a kanadai magyar református gyülekezetekről is.

Ebben a keretben maradt meg, jó szolgálatot téve, több mint harminc esztendeig.

Mostani évkönyv jellegét tizenkét évvel ezelőtt nyerte. Bár vér és hit .szerinti atjmnkfiai szérszórattatása az első nagy háború után megkezdődött, világméretűvé csak a második felfordulás s az ötvenhatos szabadságharc tette.

Természetes dolog az lett volna, ha a diaszpórák gondját a Magyarországi Református Egyház vette volna fel, de a guzsbakötöttség nem természetes dolog. Az ország több mint húsz éve nem a maga gazdája, még kevésbbé az Egyház.

A másik természetes dolog az lett volna, ha az amerikai magyar reformátusság karolta volna fel a támogatásra annyira ráutaltak ügyét. Megtehette volna, mert a második háború után olyan anyagi és szellemi erővel rendelkezett, amely a szórványokat a kezdeti nehézségeken könnyen át tudta volna segíteni.

Nem történt meg, mert mi itt — csoportokra szaggatottan — egymást akartuk legyőzni és nem azt, hogy az Ur Jézus győzzön le bennünket.

Ilyen körülmények között csak egy eszköz, egy lehetőség maradt arra, hogy nálunk sokkalta gyengébb, gyakorta több akadállyal küzdő atyánkfiái gondját felvegyük, sorsukat napirenden tartsuk: a Bethlen Naptár. Ennek hasábjait nyitottuk meg arra, hogy öt földrészen, huszonhat országba szétszórt hittestvéreink évente legalább egyszer szólhassanak hozzánk, sebeiket feltárhassák, küzdelmeikkel megismerkedhessünk.

Naptárunknak az eddigi szerkesztő keze alól kikerült (emberileg szólva) emez utolsó évfolyama most is világszemlét ad. Ez a szemle pedig nemcsak széles körű, de ugyanakkor végre erőteljes hangot nyert benne az a meggyőződés is, hogy a régi Magyarország határain kívül élő magyar reformátusság gyakorlati összefogása most már nemcsak lehetséges, de parancsoló szükségesség.