Bethlen Naptár, 1968 (Ligonier)
Európa
1968 99 kr. kiadással számol, amelyre fedezetet kell taláni. Élénk helyeslést váltott ki az a javaslat, amely “heti egy korona az egyházadért'' cimen akar akciót indítani az egyháztagok között s ami a 2700 hivőbői csak 800 egyházfenntartót számítva, teljes siker esetén negyvenezer koronát eredményezhetne, azaz végleg megoldaná az anyagi problénákat. A társgyülekezti felügyelők és gondnokok és az orsz pénztáros beszámolói után Koltai Rezső emelkedett szólásra, hogy méltassa az elmúlt tiz év skandináviai magyar egyház történetét. Leszegezte, hogy a magyar szolgálat kezdeményezője a svéd egyház volt, mig az anyagi hozzájárulást a svéd Lutherszövetség vállalta, ami nem volt csekélység, mivel az elmúlt évtizedben közel félmillió svéd koronát tett ki. A svédek első elgondolásukban öt évre gondoltak, mint amennyi elég, hogy az idemenekült magyarság megtanuljon svédül és beleilleszkedhessen a svéd egyházi életbe. A tények megmutatták, hogy elgondolásuk téves volt. Nagyon sok honfitársunk alig tanult meg uj hazája nyelvén, akik jobban elsajátitották azt, azok se jutottak el addig, hogy a prédikációt kifogástalanul megértsék, azoknak pedig, akik tökéletesen megtanulták a nyelvet, uj és idegen volt a svéd egyházi szellem és a szertartás. Nem beszélve arról, hogy a magyarok bevándorlása még mindig tart, úgyhogy újra és újból kezdődik az egész probléma. Mig régebben az asszimiláció volt a svéd elgondolás, addig Ljungberg Helge stockholmi püspök a magyar szolgálat megmaradása érdekében emelt szót s Hoff Johan lelkész a magyar protestánsok egyházi aktivitását példának állította a svédek elé. Koltai lelkész hatásos szavakban méltatta elődének Glatz Józsefnek úttörő munkáját, aki a semmiből megindította a magyar szolgálatot. A tangagardei gondnokság megbízottá ecsetelte azt a fáradságos munkát, amelyet az egyháztagok vállaltak a nyári gyülekezeti ház fenntartása és üzemépes állapotban való tartása érdekében. Tangagarde nyaranta többszáz magyarnak üdülőhelye, akik vágynak a krisztusi szellem után. a fiatalok pedig gyakorolják anyanyelvűket, megtanulnak imádkozni, megismerik őseik országát, annak történetét és irodalmát. Dr. Krüzsely József a külföldre érkező hivatalos és nem hivatalos magyar egyházi személyekkel való párbeszéd szükségességéről beszélt, de hangsúlyozva, hogy ez nem történhet meg az igaz keresztyén szellem kárára. Nekünk kötelességeink vannak az otthoni élőhitü hittestvérekkel szemben s bűnt követnénk el, ha csalódást keltenénk bennük. Koltai lelkész és az egész egyháztanács azonosította magát evvel a felfogással, amely egyezik a svéd egyház és a nyugateurópai testvérgyülekezetek álláspontjával is. A konferencia egész ideje alatt a szeretet, együttműködés és a megértés jegyében zajlott le s félreismerhetleniil lekötötte magát a krisztusi igék magyarnyelvű hirdetése érdekében. B.Z.
