Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)
Otthonunkról
96 BETHLEN NAPTÁR A DEBRECENI ZSINAT 1567-1967 A debreceni zsinat négyszáz éves évfordulóját a világ református egyházai valamilyen formában mindenütt megünneplik 1967- ben. Illő, hogy mi is, akik az 1567-ben tartott debreceni zsinat lelki gyermekei vagyunk felidézzük, hogy tulajdonképen mi is történt abban az évben, amelynek négyszázadik évfordulóját ünnepeljük, mint magyar reformátusok? A debreceni zsinat összesen három napig tartott. 1567 február 24.-én 25.-én és 26.-án. Nem is nagyon tudjuk, hogy hányán voltak jelen. “Mindazon egyházi szolgák, kik a Debrecenbe, Urunk 1567-ik esztendeje Február havának 24.-ik napjára egybehivott szent gyűlésben a Tiszán inneni és túli vidékből.. . ” Nem tudjuk, hogy mit is értsünk “mindazon egyházi szolgák alatt ...” Egy bizonyos, hogy csupán lelkipásztorok voltak jelen. Amikor 1567-ben Debrecenben azt Írják, hogy a “Tiszán inneni és túli vidékből” akkor önönmagukat értik még Tiszáninnenieknek és a borsodiak, zempléniek, s “újváriak,” ahogy az abaujiakat hívták jelentették a Tiszántúlt. Történettudósaink már kb. általában elfogadják azt, hogy a tiszántúli egyházkerület 1567-ben még nem terjedt ki azokra a területekre, mint későbben és a tiszáninneni egyházmegyék képviselete sem volt teljes, mint ötven esztendővel később azt Szenei Csene Péter érsekujvári lekész állitotta. De nem is mindez a fontos. Talán a magyarországi református egyház hivatott egyháztörténészei megígért jubileumi kiadványaikban ezekre a kérdésekre is választ adnak, mi sajnos egyebet nem tehetünk, mint jó reménységgel várjuk az ő kutatásaik eredményeinek közzétételét. Azt tudjuk, hogy a zsinat három napig tartott és hogy három nagyszerű és a mi életünket is befolyásoló hitvallási és egyházalkotmányi iratot fogadott el és mint az egyház hivatalos iratát még az évben ki is adta, névszerint: Egy latin nyelvű hitvallást, annak egy terjedemében rövidebb és tartalmában egyszerűbb magyar nyelvű változatát, továbbá az úgynevezett “Nagyobb Cikkeket,” melyek az egyház kormányzásának, alkotmányának, fegyelmének alapkérdéseit válaszolták meg koruk és az eljövendő nemzedékek számára. A három fontos egyházi hitvallásos és kánonikus irat elfogadása és kiadása mellett, s azok jelentőségén talán tulmenőleg, ez a debreceni zsinat fogadta el a svájci Zürichben 1566-ban kiadott
