Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)
Otthonunkról
BETHLEN NAPTÁR 109 kölcsönözte azt a látszatot, hogy nem nyilt gyarmati viszony áll fenn a Szovjetunió és csatlósai között, mert a gyarmattartók az apparátus magából a nemzetből került ki. Akik aztán rádöbbentek arra, hogy amikor az eszmét vélték szolgálni, idegen nagyhatalmi érdekek kiszolgálóivá lettek, vagy félreálltak, vagy opportunista módon tovább szolgáltak vagy lázadtak. De az ilyen lázadásért halál járt. így érthető, hogy 1957 után a rendszer szovjet intencióra a legszigorúbban a kommunista lázadókkal szemben lépett fel és ezért végezte ki Nagy Imrét, Maiéter Pált és társait. Ezért csukta le a kommunista Írókat is, jóllehet a nemzeti ellenállás kifejlesztésében a nem-kommunista Íróknak sokkal nagyobb és lényegesebb szerepük volt. A Szovjetunió és csatlósai közötti gyarmati viszonyt éppúgy jellemzi a politikai alárendeltség, mint a nyugatiakat jellemezte. A gazdasági kizsákmányolás azonban sokkal bonyolultabb szerkezetű, hiszen a gyarmatok sok esetben iparilag fejlettebb államok, mint maga a gyarmattartó szovjet hatalom vagy az iparosodás útját járják. A kulturális függőség 1956 óta, éppen a lengyel felkelés és a magyar forradalom eredményeképpen minden kelet-európai országban sokat lazult, de korántsem tűnt el teljesen. így aztán minden ország sorsa, helyzete, fejlődése a Szovjetuniótól függ. Legfőképpen Magyarországé, ahol egyedül van olyan rendszer uralmon, amelyet közvetlenül a merő szovjet katonai erő ültetett hatalomba. Éppen ezért ha Magyarország elmúlt tiz évét mérlegre akarjuk tenni, azt csak a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetének felmérésével tehetjük meg. A 60-as évtized a hruscsovi nagy álom felvetitésével kezdődött: A Szovjetunió e tiz év alatt mezőgazdasági és ipari termelésben eléri és el is hagyja a világ legfejlettebb kapitalista államát, az Egyesült Államokat. Ez a gyors és nagy siker, párosulva a szovjet tudománynak és technikának az ür meghódításában elért sikereivel, impresszionálja Ázsia és Afrika gyarmati uralom alól felszabadult vagy felsztbaduló népeit és Latin-Amerika országait, hogy ők is a szocialista-kommunista utat válasszák. Ahol az uralmon levő osztályok ellenállnak, ott un. “nemzeti felszabadító háborúk” kezdődnek. A Szovjetunió a Nyugattal való békés együttélés elveinek hirdetésével megakadályozza a Kelet és Nyugat közötti háború kitörését, egyidejűleg pedig a nemzeti felszabadító háborúk támogatásával egyre több szocialista-kommunista állam létrejöttét segíti elő. így az atomháború veszélyének elkerülésével a hatalmi egyensúlyt politikailag döntően meg lehet változtatni, egy vagy másfél évtized alatt a kapitalizmust Nyugat-Európára és Észak-
