Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)

Otthonunkról

106 BETHLEN NAPTÁR kívánságoknak részletes kifejtései. Az 1956-os magyar forradalom minden követelése összefoglalható három lényeges pontban: 1. A szovjet megszálló csapatok kivonása, a nemzet független­ségének és önrendelkezési jogának helyreállítása. 2. Az emberi szabadságjogok biztosítása, szabad választásokon alapuló parlamentáris rendszer kifejlesztése. 3. Szociális igazságon nyugvó társadalmi és gazdasági rend­szer kiépítése. Az októberi fiatalok 16 pontja, az eltérő történelmi különb­ségek ellenére is, kísértetiesen hasonlít az 1848-as márciusi fiata­lok 12 pontjához. Mindkettő nemzeti függetlenséget követelt, az idegen megszállás megszüntetését, szabadságot, testvériséget, e­­gyenlő jogokat. A két történelmi dátum pedig kapcsolódik előbbi függetlenségi mozgalmainkhoz, Bocskay, Bethlen és Rákóczi sza­badságharcaihoz, amikor a magyar nemzet szintén az elme, a lélek és a hit szabadságáért fogott fegyvert. A magyar nemzet forradalma és szabadságharca 10 évvel eze­lőtt mégis elbukott. A magára maradt magyar nép nem kapta meg azt a támogatást, amit joggal remélt a világ szabad nemzeteitől és hatalmaitól. így nem győzhetett a 200 milliós nagyhatalommal szemben. Egy 1956 decemberében a semleges indiai követség által végzett felmérés adatai szerint a magyar és szovjet halottak száma 25-30 ezer főt tett ki. A szabadságharc leverését követő véres megtorlás és bosszúnak mintegy 2000 halálra ítélt és kivégzett magyar esett áldozatul. Kétszázezren menekültek el az országból, akiknek legfeljebb egy hatoda tért vissza főképpen Ausztriából és Jugoszláviából még 1956 telin. A Szibériába elhurcoltaknak csak egy törededéke tért haza, az ott veszettek száma és sorsa még ma is ismeretlen. A magyar nemzet újra — mint már annyiszor törté­nelme folyámán, — nagy árat fizetett azért, hogy felkelt szabad­ságáért. 1956 októberének-novemberének napjaiban a magyar szabad­ságharcosok lesték-várták a nyugati rádiók magyar adásait, hogy vájjon nem érkezik-e segítség. Majd, amikor nem jött, egyre kétség­­beesetten küldözgették üzeneteiket a szabadságharcos adók hullá­main keresztül a szabad világ szabad népei felé. A legtöbb szabad­ságharcos vezető nem is gondolt arra, hogy a segítség fegyveres támogatás legyen. Úgy vélték azonban, hogy a nyugati világnak lesz éppen elég ereje és bátorsága ahhoz, hogy megakadályozza a szovjet hatalom második beavatkozását és a kivívott magyar szabad­ság eltiprását. A Varsói Szerződésből való kilépés, az ország sem­legessé nyilvánítása politikai alapot nyújtott a nyugati világnak

Next

/
Thumbnails
Contents