Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)
Otthonunkról
BETHLEN NAPTÁR i.05 Magyarország Tíz Éve a Forradalom Után Tíz évvel ezelőtt, 1956 októberében Magyarországon “megmozdult” a föld. Az akkor már egy évtizede szovjet megszállás és kommunista diktatúra alatt szenvedő magyar nemzet felkelt és megpróbálta kivívni a szinte lehetetlent: nemzeti függetlenségét. Ebben a harcban csaknem teljesen eggyé forrott az egész magyar nép származásra, vallásra, gondolkodásra és osztályhelyzetre való tekintet nélkül. Egyetlen éjszaka sem kellett ahhoz, hogy levesse magáról a belső elnyomók és árulók uralmát, mire a Szovjetunió jól felfegyverzett tankhadosztályait vetette be magyar gyarmatának megvédésére. És ekkor csoda történt. A magyar fiatalok — akiket pedig nagyrészt már a kommunista rendszer nevelt — nem ijjedtek meg, hanem felvették a rájuk kényszeritett harcot. Tízegynéhány éves gyerekek (még lányok is) elszöktek a szülői őrizet alól és felugráltak a gépszörnyetegekre, hogy benzines palackjaikat bevágják a sebezhető nyílásokba és igy tegyék harcképtelenné őket. A “Molotov-Cocktail” igy vonult be a történelembe. És igy vált a magyar forradalom szabadságharccá. A hősiesség, a halált megvető bátorság nem ismert határt. A szovjet katonák, akiket ugyancsak anya szült és otthon család, sokszor feleség és gyerek várt, látták, hogy mindaz hazugság, amit nekik vezetőik hirdettek: ez a felkelés nem az egykori elnyomók összeesküvése, hanem az egész nép forradalma elnyomói ellen. Nemcsak demoralizálódtak, hanom több esetben egyenesen átálltak a forradalmi nép oldalára és még tankjaikat is rendelkezésre bocsátották. A Szovjetunióból származó hírek szerintéletükkel fizettek érte. így ők is a magyar szabadságharc mártírjai, együtt a mi elesettjeinkkel, akiknek pontos száma még mindig szigorú titka a mai rezsimnek. Az akkori megszállókat éppen ezért kellett kivonni a Szovjet birodalom vezetőinek, helyükbe uj csapatokat hozva, akiknek főbelövés büntetés kilátásba helyezése mellett meg volt tiltva, hogy a lakossággal szóba álljanak s akik annyira nem tudták, hogy hol járnak, hogy a Dunát Nílusnak, a Balatont a Földközi tengernek nézték és a “francia-angol imperialistákat” keresték. A magyar forradalom jellegében nemzeti és szociális megmozdulás volt. Az októberi fiatalok 16 pontja — annak ellenére, hogy tartalmazza az akkori politikai helyzetnek megfelelő, időponthoz és alkalomhoz kötött követeléseket is — magában foglalja mindazt, amit a magyar nemzet évszázados igények jegyében alapvetően el akart érni. A későbbi forradalmi nyilatkozatok, határozatok, követelések, kiáltványok és programok voltaképpen ezeknek az alapvető
