Bethlen Naptár, 1966 (Ligonier)

Eszenyi László: Hét Évtized Biztosításaink Tükrében

BETHLEN NAPTÁR 43 életünknek ők is jelentős tényezői, ha munkánkba és életünkbe hittel, szeretettel és áldozatos munkával belekapcsolódnak. Az Óhazai Magyarság, származásunk népe felé imádságos lélekkel tekintünk s nehéz sorsuk enyhítésére — úgy otthon, amennyire a lehetőségek engedik — mint a Szabad Világban minden lehetőt megtenni kötelességünknek érezzük. Magyar jellegű testvérsegitő intézményekkel a jövőben is a lehető legjobb viszony fenntartására készek vagyunk. Meggyőződésem, hogy Egyesületünk még szebb jövő elé néz, ha ezután is lélek, akarat, öszefogás és előrelátás lesz első helyen azokban, akiket Isten és a tagság bizalma az élre állitott: a Főtiszt­viselőkben, a Vezértestület tagjaiban, belső és külső munka­társainkban. Ebben a hitben és reménységben ajánlom fel magamat Egyesületünk önzetlen szolgálatára. "Ha Isten velünk, ki ellenünk!?" Dr. Béky Zoltán HÉT ÉVTIZED BIZTOSÍTÁSAINK TÜKRÉBEN. Irta: Eszenyi László ellenőr. Alapításának hetvenedik évfordulóján bizonyára sok szó fog esni az Amerikai Magyar Református Egyesület egyházi, társadalmi és testvérsegitő munkájáról. Ezt a munkásságot a tagok biztositásaiból szerzett jövedelem teszi lehetővé. Nem lesz talán érdektelen tehát, ha a nevezetes évfordulón rövid áttekintést nyújtunk arról a fejlődésről, melyet Egyesületünk épen biztosítási szakvonalon tett meg az első hét évtized alatt. Amikor 1897 április elsején az Egyesület megkezdte működé­sét, egyike volt az akkoriban gombamódra szaporodó segély­egyleteknek. A 16 osztályba szervezett 489 alapitó tag $1.00 belépési és évi $1.00 tagsági dij fejében az alábbi segélyekre volt jogositva. 700 tag eléréséig $250.00, 700-1,000 tag között $300.00, 1,000 tagon felül $400.00 halálozási segély, melyhez minden esetben még külön $50.00 temetkezési segély is járt. Ez a testvérsegités szempontjából dicséretes, de szakszempont­ból nem egészen elfogadható díjszabás a rossz halálozási tapasztala­ton okulva hamarosan meg is változott. Az 1908-ban South Bend­­ben tartott közgyűlés a dijakat már négy korcsoportban szabja meg, és pedig 17-35 között $1.00, 35-45 között $5.00 és 50-55 között $10.00 összegben. Kötvény és Alapszabály megváltásáért még minden tag 35 centet is fizetett. A halálozási és temetkezési segélyek mellé

Next

/
Thumbnails
Contents