Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Dr. Komjáthy Aladár: Kálvin János - És a Magyar Reformáció
62 BETHLEN NAPTÁR szóra Vermigli Mártír Péter reformátor Kálvinhoz írott leveléből, amely 1554 május 9-én kelt: “Circa festum Paschae literas ad te, vir clarissime, dederam, séd adolescenti Hungaro, et quidam nobilissimo, qui non longe a Selestadio est interfectus.” Természetesen fennáll annak a logikus lehetősége, hogy ez a levél nem 1554 májusában kelt, hanem 1545 májusában. Erre ugyan semmi okot a levél szövegében nem találtam, de dátumozása nem a Vermigli Mártir Péteré, hanem a Corpus Reformatorum szerkesztőié. A szövegből sem tetszik ki, hogy melyik strassburgi egyházpolitikai helyzetből ir Vermigli. Ezt még egyszer el kellene figyelmesen olvasni. 1554-ben u. i. már a lutheránus nyomás megnehezítette az olyan reformátorok életét, mint Mártir Péter volt. 1556-ban ezért is mennie kellett Strassburgból. 1545- fcen is, ami egy logikus elirási hiba lehetne, Strassburgban volt Mártir Péter és tudjuk, hogy Belényesivel volt kapcsolata. Ha ez igy van, lehet, hogy Belényesi Gergelyt ölték meg Seléstat városkájában. A leírás “adolescenti Hungaro, et quidam nobilissimo” rá is illik. Miért ölték volna meg? Bucsay tanulmányából világos, hogy Belényesinek sok pénze volt. A leveleiben említett összeg, melyet Strassburgban hátrahagyott négyszer több volt, mint Kálvin János egy évi fizetése. De ezt a nemes magyar ifjút én nem tudom Belényesivel azonosítani. Semmi bizonyíték nincsen arra nézve, hogy a kérdéses levél kilenc évvel korábban Íródott volna. Csak azért említjük meg, hogy ezzel is illusztráljuk mindazokat a nehézségeket, amelyeket egy ilyen fajta egyháztörténeti kutatás során le kell küzdenünk. Ha a Corpus Reformátoromban közzétett levelek dátumozása meghízható, akkor Kálvinnak nem egy, hanem biztosan három magyar kapcsolata volt: 1. Belényesi Gergely, aki egy vagy két hónapot Genfben töltött 1544 őszén. 2. “A tekintélyes magyar férfiú”, aki 1544 október 9-én kézbesítette Kálvin levelét a strassburgi francia menekült gyülekezet lelkipásztorának. 3. Az a legnemesebb magyar ifjú, akit Kálvin is ismer s akit meggyilkoltak Genfbe menet 1554 husvétja tájékán. Érdekes, hogy mind a három magyar, aki Kálvinnal személyes kapcsolatot teremtett, Strassburgban is megfordult. A magyar régi egyháztörténeti hagyományban emlegették még Károli Gáspárt, Gönczy Kovács Györgyöt és Ilosvai Benedeket, mint akik Kálvin Jánost személyesen ismerték. Mind a három esetében azonban 1556 után. Károli és Gönczy Kovács, genfi tartózkodására nézve, Bőd Péteren kívül egyéb adatunk nincs. Ilosvai Benedek valóban megfordult Genfben, de már Kálvin János halála után. Ha még ehhez a regensburgi személyes élményt hozzászámítjuk, 1541 és 1554 között voltak igen is kapcsolatai Kálvin Jánosnak Magyarországgal és az a meggyőződésünk, hogy ezen a téren az eddiginél alaposabban és rendszeresebben végzett kutatómunka a várva-várt nagy eredményt is meghozza majd. Kálvint ismerve u. i. elképzelhetetlen, hogy az egyszer megindult levelezésnek ő vessen véget. Különösen, ha olyan tónusban folyik az a levelezés, mint amilyenre Belényesi Gergely eddig ismert egyetlen levele következtetni enged. Például “Ezentúl egyetlen egy levélhordót sem engedek el levél nélkül, különösen olyan levelek nélkül, melyek a töröktől sanyargatott hazából jönnek.”
