Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Dr. Komjáthy Aladár: Kálvin János - És a Magyar Reformáció
BETHLEN NAPTÁR 61 nyesi Gergely volt. Szerintünk ez bizonytalan, sőt nem valószínű. Említettük, hogy Belényesi Szent Mihály napja után készült Párizst elhagyni, hogy Genf be menjen egy-két hónapos tartózkodásra, majd pedig úgy induljon tovább Strassburg felé. Szent Mihály napja szeptember 29-én van. Ha harmincadikén indult volna el, október 9-én Belényesi legfeljebb csak Genfig juthatott volna. Onnan még legalább vagy három nap Strassburg gyalog, illetve szekéren. Nem valószínű, hogy csak egy napig lett volna Kálvinnál! Még akkor sem tehette volna meg a Párizs-Genf-Strassburgi utat kevesebb, mint kilenc nap leforgása alatt. Bucsay úgy látszik elfeledkezett ezt tekintetbe venni, mikor a Poullain lelkész levelében említett magyart Belényesivel azonosítani vélte. Még egy szempont: Belényesi nem volt ismeretlen a strassburgiak előtt, bizonyára keresztnevét is említette volna, ha ő lett volna a szóbanforgó magyar. “Hungarus quidam vir gravis” — “bizonyos tiszteletreméltó magyar” nem a Strassburgban volt diák, baráti körben forgó Belényesire illik. A legújabb Kálvin levélkutató Nijenhuis munkája ezt a magyart megkülönbözteti Belényesi Gergelytől. A regensburgi találkozásokhoz most már két magyar atyafinak a személyes Kálvin ismeretsége említhető meg. A dátum 1544 ősze. Dévai Biró Mátyás az időben valahol külföldön bolyong. Lutheránus területen diszkreditálták már, mint sakramentáriust. Barátja volt a nürnbergi Viet Dietrich - nek, aki szoros baráti kapcsolatban volt Kálvinnal ebben az időben. Többször járt Dévai Biró Nürnbergben Viet Dietrichnél, aki egyidőben Luther jobbkeze volt, de már őt is a svájciakhoz való elhajlással vádolták be többször. Régebbi egyháztörténetirásunkban konokul fen tmaradt, mint egyfajta ellenőrizhetetlen “szájhagyomány”, hogy Dévai Biró járt Svájcban. Vajon ez a kifejezés: “Hungarus quidam vir gravis” nem illene rá? Csak egy közbevetett kérdés. Hitem szerint nem Belényesi volt ennek a levélnek az átadója, különben arról ő is beszámolna. Október 9-én még nem lehetett különben sem Strassburgban. Itt egy ismeretlen és tekintélyes másik magyarról van szó, aki Kálvin levelét 1544 októberében Géniből Strassburgba vitte. A harmadik magyar Kálvin levelezésében 1554 májusában bukkan fel. Fiatal ember volt és nemes. Ugyancsak Strassburgból indult el és Kálvinhoz ment. Először, vagy már előzőleg járt Kálvinnál? Mindezt nem volt alkalmunk eldönteni. Az olasz reformátortól, Vermigli Mártír Pétertől vitt levelet Kálvinhoz husvét táján, de nem messze Strassburgtól, Seléstat nevű városkában meggyilkolták. Legyen r zabad idéznem szóról-
