Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Dr. Komjáthy Aladár: Kálvin János - És a Magyar Reformáció
58 BETHLEN NAPTÁR KÁLVIN JÁNOS — ÉS A MAGYAR REFORMÁCIÓ Néhány adalék a “magyar kálvinizmus” eredetének egyháztörténeti vizsgálatához Horváth János, a közelmúltban elhunyt nagy magyar irodalomtörténész A Reformáció jegyében (Budapest, 1957) cimü könyvében igy jellemezte Kálvin János kapcsolatát magyar kortársaihoz: “Kálvinnal személyes érintkezésbe egyik ismert nevű reformátorunk sem került; az egy Belényesi Gergely pedig, kinek ily érintkezéséről hiteles adataink vannak, a magyar reformáció történetében ismeretlen név, s csak egy jelzett, de még eddig ki nem fejtett feltevés azonositja őt Szegedi Gergellyel.” (p. 260.) Révész Imre, volt püspök, jelenleg akadémikus, több alkalommal irta le azt a tételét, hogy a történeti református egyházak közül a magyar református egyháznak van a legkevesebb köze a kálvini reformációhoz. Az egy Belényesi Gergely féle levélen kivül más kapcsolatról nem tudnak egyháztörténészeink. A Corpus Reformatorum Kálvin levelezésében található másik magyar levelező Írásából kitűnik, hogy Kálvint nem ismeri személyesen és levelét megelőzően Kálvin és közötte semmilyen kapcsolat nem volt. Bármilyen komoly tudósok neve sorolható fel itt ennek a véleménynek a védelmezésére, mégis jó lenne már egyszer valóban megvizsgálni, hogy igy volt-é ez Kálvin idejében is, mintahogy az egyháztörténet legjobb művelői állítják? Néhány szempontot szeretnénk itt most felsorakoztatni, melyek legalább is annyit eredményeztek, hogy továbbra is szorgalmas kutatás tárgya kell maradjon ez a kérdés, mégha nem is sikerül valami korszakalkotóan újat mondanunk. Bucsay Mihály Belényesi Gergelyről szóló tanulmányában azt irta: “Kálvin érdeklődése hazánk iránt 1544-ig meglehetősen csekély.” Természetesen arról Bucsay is tud és ir, hogy már 1541-ben a regensburgi birodalmi gyűlésről írott leveleiben Kálvin foglalkozott Magyarországgal, de erről megjegyzi azt, “nem azon a mértéken felül, mint a magyar ügy Regensburgban a közös érdeklődést igénybe vette.” Érdekes elolvasni Kálvinnak 1541 tavaszán Regensburgból Faréi Vilmoshoz, Viret Péterhez és több francia személyiséghez intézett leveleit. Feltűnő, hogy az átlag ismereteken felül jól informált a magyarországi politikai helyzetről. Pontos ismer-
