Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Dr. Komjáthy Aladár: Kálvin János - És a Magyar Reformáció
BETHLEN NAPTÁR 59 tetést közöl a török sereg előrenyomulásáról és itt-ott leveleiben megszólal a biztatás is: “hirlik, hogy a sok baj és nyomorúság közepette terjed az evangélium Magyarország földjén.” Találkozott Kálvin János a magyar delegációval Regensburgban? Alighanem! Bizonyos az, hogy Frangepán Ferenc kalocsai érsek ott volt Regensburgban és róla annyit tudunk, hogy hajlamos volt a reformátorokkal való kompromisszumra, márcsak azért is, hogy a birodalmi segitség a megtámadott magyar népnek előbb biztositassék, ha a disputa a Melenchton vezette protestáns delegáció és a Contarini biboros vezette római delegáció között valamelyes eredménnyel minél előbb befejeződik. Regensburgban Kálvinon és Melanchtonon kivül, mint protestáns theológusok ott voltak Bucer Márton, akinek voltak magyar kapcsolatai és Musculus Farkas. Ez utóbbiról tudjuk, hogy Fejérthóy Jánosnak, a magyar kancellária titkárának már régi jó ismeretsége volt. Fejérthóy már 1536-ban megfordult Augsburgban, szintén birodalmi gyűlésen és Musculus Farkas ott volt első lelkész. Minden bizonnyal Fejérthóy Regensburgban is ott volt és akkor bizonnyal bemutatták Kálvinnak is. Ha mindezt nem is lehet bizonyítani egyelőre, az valószinü, hogy Kálvin magyarországi jólértesültsége annak tudható be, hogy Melanchton továbbá Musculus Farkas tájékoztatták. Hogy ennek sok nyoma nem maradhatott, az onnan ered, mert az ilyen birodalmi gyűlésekről Írott levelezésben tilos volt arról Írni, amiről éppen tárgyaltak. Fejérthóy János sokszor a latin szöveg közé elhelyezett magyar mondatokkal próbált túljárni az esetleges cenzúra eszén, de azok is előre megbeszélt kulcs szerint íródtak, melyeknek megfejtése szinte lehetetlen feladat. Megnehezíti jelen vizsgálódásunkat az is, hogy pontosan a regensburgi birodalmi gyűlésről nem maradt fel Fejérthóy által írott vagy őhozzá intézett levél. Bücsay Mihály feltételezi, hogy Belényesi Gergely 1543 májusában vagy júniusában már Strassburgban találkozott Kálvinnal. Erre vonatkozó Írásbeli bizonyíték nincsen, de tény az, hogy a jelzett időpontban Belényesi Gergely Strassburgban volt, mint Hubert Konrádnak, Bucer másodlelkészének és titkárának jóbarátja, akivel együtt állandóan abban a körben forgott, tehát Bucerrel, Sturm Jánossal, Delius professzorral, Vermigli Mártír Péterrel együtt, akikkel Köln felé átutaztában és onnan visszafelé jövet Kálvin János több napon keresztül folytatott eszmecserét. Csak egv ilyen személyes találkozás, vagy az akkor Kálvintól nyert meghívás lehet az alapja annak, hogy 1544 máius 16-án Párizsból iro+t levelében Beléuvesí ie1 zi “Szent Mihály ünnepe után, mielőtt hozzátok mennék, először Kálvint
