Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Dél-Amerika
162 BETHLEN NAPTÁR A Protestáns Egyházak Federációjában ifj. Erdélyi László a hivatalos kiküldöttünk. Kulturális munkánkat kolóniális viszonylatban fejtettük ki az idén, tekintettel arra, hogy a lelkipásztor a Magyar Otthon kulturális bizottságának az elnöke, s eddig négy kulturelőadás hangzott el munkálkodása nyomán. Egyházunkat általában más nemzet kolóniális megmozdulásain is képviseli a lelkipásztor vagy egy-egy kiküldött, legutóbb pedig a vatikáni követ meghívására egy diszebéden, melyet a küszöbönálló II. Vatikáni Zsinat szimbólumaként rendezett a követségen, a protestáns egyházak részéről a lelkipásztor volt a meghívott. Igehirdetésünk anyagát 52 vasárnapon keresztül ez évben a Heidelbergi Káté kérdései képezték, hogy méltóképpen emlékezzünk hitvallásunk 400 éves évfordulójáról. Nyilvántartott magyar protestánsok száma 208. Ebből 142 a belépési nyilatkozatok alapján nyilvántartott lelkek száma. Az elmúlt hónapokban értékes taggal gyarapodott egyházunk Fazekas Ilonka északamerikai testvérünk személyében, aki istentiszteleteinken az orgonálást elvállalta. Sajnos úgy tűnik, hogy egyházunk, mint missziós egyház számára anyagi segítséget nem kaphatunk Északról — melyről természetesen nemcsak gyülekezetünk kicsinysége, hanem anyagi tehetsége miatt önerőnkből nem is lehet szó — igy gyülekezetünk jövőjét a jelen pillanatban még nem láthatjuk tisztán. Magyar részről azonban megható segitőkészséget tapasztaltunk a perth amboyi (N. J.) egyház részéről, akiknek hálás köszönetünket nyilvánítjuk ezúton is. Egyházunk negyedéves lapját, a “Fény”-t továbbra is kiadjuk s benne igyekszünk hitünk és keresztyéni öntudatunk ébresztésére, valamint egyházunk híreit közöljük benne. “Az Ur az Ö népének ereje és megtartó erőssége.” (28. zsoltár.) Először talán kételkedő még ez a nép, aztán mégis megpróbál Istennel járni, életét s benne mindent ahhoz igyekszik formálni, amit Istenről hallott, annak ellenére, hogy mit mondanak az emberek, sőt sokszor annak ellenére, hogy mit mond a saját szive, mégis megpróbálkozik Istennel. Itteni munkánkkal is az ő megtartó erejében van a mi dicsekvésünk, s Istennel való járásunk. Ha bizonytalanságban is érezzük magunkat, egyre inkább tapasztaljuk: nem vagyunk egyedül, mert olyan közösségbe tartozunk, melyben egymást megtanítjuk Isten ismeretére és a benne való bizalomra. Látjuk Isten hűségét, melyben felébred az egymás iránti felelősségtudat, s ebben a körben erőtlenségünk, gyengeségünk legyőzetik. Hála legyen Isten örök kegyelméért, mellyel a gyenge ember — s a mi kis gyülekezetünk — megtartatik! VADUZ, Lichtensteinben most építik a kis ország első evangélikus templomát. A katolikus gyülekezetek offertóriumot tartottak, melyből oltári Bibliát és keresztelő edényt vesznek az uj templom számára. Senki nem ért majd meg téged, ha arról beszélsz, hogy Isten a szeretet és te mégis nem aszerint élsz. ("UJ ÉLET") ★ ★ ★ Könnyebb hűségesen munkálkodni, mint hűségesen imádkozni.
