Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Dél-Amerika
50 BETHLEN NAPTÁR A valenciai gyülekezet temploma, ahol havonta egyszer magyarul is megszólal Isten Igéje A barquisimetoi szórványgyülekezet temploma, ahol kétszer egy évben szokott magyar istentisztelet lenni óz ottani magyar gyermekek szavalatokkal, kis jelenetekkel, más számokkal szerepelnek. Hasonlóképpen tartunk alkalmanként szeretetvendégséget, filmbemutatókat az ottani egyházi iskola nagytermében, ezen sokszor résztvesznek nem-protestáns honfitársaink is. Konfirmándus korba került fiataljaink oktatásáról is gondoskodunk. A gyülekezeti értesitőn kivül más keresztyén olvasmányok állandóan a hivek rendelkezésére állanak. Ha az egyházi iskolába járó magyar tanulók szülei ezt kivánják, és megfelelő helyi tanerőt sikerül biztositani, a magyar növendékek is részesülhetnek az iskola falai közt anyanyelvi oktatásban. ★ ★ ★ Bármilyen szivesen idéznénk Valenciában, tovább kell utaznunk. Még két órát robog velünk a gépkocsi. Az ut továbbra is jó, de most magas hegyek közt kanyarodik nyugat felé. Egy kisebb vidéki városba érkezünk. San Felipe annak neve. E városban is találkozunk magyarokkal. Sokkal kevesebben élnek itt, mint Valenciában, a protestánsok száma 15-re tehető, bár kb. ugyanilyen számban élnek római katholikus magyarok is a városban, akik közül többen el szoktak jönni istentiszteleteinkre, amelyeket évente két vagy három Ízben szoktunk itt megtartani. Ellentétben Valenciával, itt nincs európaiakat magában foglaló protestáns gyülekezet. Az istentiszteleket egyik hívünk otthonában tartjuk, amelyeken szinte kivétel nélkül minden protestáns résztvesz. Volt már esketés és több keresztelő is ebben a kis szórványban. Az itteni magyarok legtöbbje vagy mezőgazdaságban, vagy kisebb üzemekben, műhelyekben dolgozik. Másfél órát kell még nyugat felé haladnunk, hogy elérjük Venezuela harmadik legnagyobb városát, a több mint 200,000 lakost magában foglaló Barquisimeto-t. Ez a város, amely egy fennsíkon fekszik, egy
