Bethlen Naptár, 1963 (Ligonier)
Európa - Az Anyaszentegyház
114 BETHLEN NAPTÁR ANGLIA Az 1956 novemberét követő hónapokban több mint húszezer magyar menekült érkezett Nagy-Britaniába. Közülük többezren Kanadába és Ausztráliába távoztak, néhány százan pedig az Egyesült Államokba, Délamerikába és más tengerentúli országokba vándoroltak tovább. A menekültek Angliába hozatalát és letelepítését a British Council for Aid to Refugees szervezet irányította. A menekültek néhány hétig a fogadó- és átmenő-táborokban tartózkodtak, később pedig 2-300 kisebb-nagyobb szállodában, vagy külön e célra felállított otthonokban nyertek elhelyezést. Az illetékes állami szervek segítségével megindult munkába helyezésük. Nagyrészük néhány hét alatt megfelelő munkához jutott. Hosszabb ideig csak azok várakoztak, akiket a szénbányák igazgatósága hozatott Angliába s akiknek végül is a bányákban nem jutott munkalehetőség. Végül azonban ezek is jól és megfelelően helyezkedtek el. A munkához juttatott szakmunkások kb. heti 15 fontot, a szakképzettséggel nem rendelkezők kb. heti 10 fontot keresnek. A menekültek letelepítésével felmerült kiadásokat részben az állam hozzájárulásából, részben pedig London főpolgármesterének két és félmillió angol fontos alapjából fedezték. Hatalmas összegeket gyűjtöttek az egyházak és a különböző jóléti szelvezetek is. Ezekből a gyűjtésekből gondoskodtak ötszáz egyetemi és főiskolai hallgató taníttatásáról és a középiskolások neveltetéséről. Ebből adtak segítséget orvosoknak és más egyetemi végzettségűeknek, hogy diplomájukat nosztrifikáltathassák. A főpolgármesteri alap hozzájárulásával a menekültügyi szervek szerte az országban számos nagy épületet és házat vásároltak meg s építtettek át gyermekes családok részére, akik így olcsóbérű lakáshoz jutottak. Az egyházi segélyszervek adományaikkal és támogatásaikkal lehetővé tették, hogy magyar lelkipásztorok látogassák a menekülteket. A Brit Egyházak Menekültügyi Osztálya 1957-ben állandó magyar egyházi központot bérelt, majd 1958-ban e célra külön épületet vásárolt, hogy így is támogassa az Angliai Magyar Református Egyház szolgálatát. Külön hivatalt állított fel a menekültek kivándorlási ügyeinek intézésére, később pedig az úgynevezett USEP letelepedési segélyek megfelelő szétosztására. Az elmúlt években többszáz családot juttatott ház-, vagy bútorvásárlási segélyhez s sokszáz személyt segített a kezdeti letelepedési kérdések megoldásában. Az állandó tisztviselők mellett nagy szerepük volt a szolgálat megszervezésében és betöltésében az önkéntes egyházi munkásoknak, akik az ország minden részében nagy odaadással támogatták a gondjaikra bízottakat. A Brit Egyházak Menekültügyi Osztálya, angol nevén az Inter-Church Aid and Refugee Service of the British Council of Churches, a legnagyobb brit menekültügyi szervezet, ezenkívül nagy öszszegekkel járult hozzá az Ausztriában folyó munka kiadásainak fedezéséhez és természetesen segítette adományaival a British Council for Aid to Refugees különböző akcióit is. A Nagy-Britannia területén élő magyar menekültek az aktív és passzív választójog kivételével — általában ugyanazokat a jogokat élvezik, mint az angol állampolgárok. Az első években munkavállalásukat be kellett jelenteniük a Munkaügyi Hivatalnál s minden személyi vonatkozású változást a rendőrségnél. 1961. január l.-ével bejelentési kötelezettségük megszűnt. Öt esztendő elteltével mindegyikük folyamodhatik a brit állampolgárságért. A társadalombiztosítás területén ugyanazokat a kötelező hozzájárulásokat fi-
