Bethlen Naptár, 1963 (Ligonier)

Európa - Az Anyaszentegyház

BETHLEN NAPTÁR 115 zetik és juttatásokat kapják, mint a brit állampolgárok. A családi házak vásárlásához kölcsönöket adó bankok és pénzintézetek segítségével házat, vagy alkást vásárolhatnak 15-25 esz­tendős törlesztésre. A szakmunkások s az egyetemi dip­lomás, vagy más műszaki szakképzett­séggel rendelkezők kitűnő állások kö­zött válogathatnak. Jó a segédmunká­sok helyzete is. Az idősebb korosztá­lyokhoz tartozóknak azonban már ne­hezebb jó munkakört találniok. A mun­kaképtelen betegek eltartásáról az Or­szágos Segélyalap gondoskodik. A volt iparosok és kereskedők közül sokan önállósították magukat s a kezdeti ne­hézségeket legyőzve szép vevőkört épí­tettek ki maguknak. Az elmúlt hat esztendőben a mene­kültek túlnyomó többsége megszokta az angliai életet, megfelelő munkával és lakással rendelkezik, bár az időjárás szokatlansága és a nyelvi nehézségek sokak számára problémát jelentenek, különösen az öregebbek esetében. Ezt azonban a legtöbben úgy fogják fel, mint olyan terhet, melyet nyugodtan el lehet hordozni. Az angol életben való teljes integrá­lódásuk azonban a sajátos angliai kö­rülmények miatt lassú s kielégítően csak ritkán befejeződő folyamat. A menekültek között szolgáló Ang­liai Magyar Keformátus Egyház köz­pontja London; Londonon kivül állan­dó szolgálatot végez minden nagyobb városban. A szolgálatot akadályozza a nagy távolság az egyes központok kö­zött és az egyes városok területén. A szétszóródottság mértékének és a nagy távolságoknak tudható be, hogy a szo­rosabb egyház községekhez mindenütt csak kevesen tartoznak. (“Jöjjetek”) ÉSZAKI FÉNY Svédország a második világhá­ború óta az az európai állam, ahol az általános életszínvonal a legmagasabb. A svédek, akiknek évszázados ellensége az orosz diktatúra volt, annak cári formájában, óriási rokonszenvvel fogadták az 56-os magyar forradalmat, melynek el­bukása őket is szomorúsággal töltötte el. Ez a rokonszenv, párosulva az erősen expanzív svéd gazdasági élet krónikus munkaerő-hiányá­val, eredményezte, hogy Svédor­szág fogadta be a lakosság szám­arányához viszonyítva a legtöbb magyar menekültet: hét és fél millió svéd hétezer magyart. A menekültek nagyrészét luxus turistabuszok vitték Ausztriából svéd földre. A Dél- és Közép- Svédországban létesített táborok nem üres kaszárnyák voltak, ha­nem kibérelt nyaralótelepek és szállodák. A mérnökök és szakmunkások gyor­san elhelyezkedtek a szabad munka­piacon. Az ifjúság is hamar eltűnt az ipartelepek és műhelyek kapuin. Már nehézkesebben ment a dolog az idősebb iparosokkal, de lassanként ők is beszivárogtak a svéd gazdasági élet vérkeringésébe. Komoly nehézségeik voltak a magyar főiskolásokkal: a svédek által rendezett iskolai kurzu­sokon többségük hiányos képzettség­ről tett bizonyságot. De nem mind! Számosán megállták helyüket a svéd főiskolások között. A legnagyobb problémát azonban a magyar értelmi­ségiek jelentették: ügyvédek, tanárok, köz- és magántisztviselők, akik egy­előre nem rendelkeztek alapos svéd nyelvtudással. Ők állami, vagy városi szellemi szükségmunkások lettek, sze­rény, de biztos megélhetéssel. A lakáskérdés is sok nehézséget okozott. Svédország nagyvárosaiban óriási a lakáshiány, évekig tart, amig az ember kiutalt lakást kap. S ez alól a magyarok sem képeztek kivételt. A forradalom óta hat esztendő telt el.

Next

/
Thumbnails
Contents