Bethlen Naptár, 1962 (Ligonier)
Turmezei Erzsébet: "Húsvéti Hangok" (Vers)
BETHLEN NAPTÁR 47 Az egyik az 1848-49-es szabadságharc eseményeivel kapcsolatos. Amikor a hadihelyzet az 1848-as esztendő utolsó napjaiban úgy alakult, hogy a szabadságharc kormányának nem volt tovább biztonságos a helyzete Pest-Budán, Kossuth és az országgyűlés Debrecenbe jött, s hónapokon át a debreceni Kollégium oratóriuma adott helyet az ország vezető testületének. A Habsburg-ház trónfosztását kimondó országgyűlési határozat pedig 1849 április 14-én, a Nagytemplomban tartott nyilvános gyűlésen történt meg, nagyon sok debreceni lakos jelenlétében és lelkes tetszésnyilvánítása mellett. Amikor Kossuth Debrecenbe jött, 1849 január 6-i Kiáltványában ezeket irta: “íme, én a nemzet nevében Debrecen városát a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom, és az országgyűlést és kormányt a debreceniek becsületérzésének rendithetetlen sziklájára helyezem.” — Kossuth nem csalódott a debreceniekben! Amikor — a szabadságharc leverése után, mintegy negyedszázaddal — visszaemlékezik a debreceni napokra, ezeket mondja: “Ha Debrecen akkor a romboló vész lehangoló dühöngése közben csak kétségeskedik is..., ha férfija, nője, apraja, nagyja magasztos hazafisággal nem veszi körül a kormányt és országgyűlést,... a honvédelmi erőlködés tehetetlen paródiává süllyed s a világ birája, a történelem, pálcát tör a magyar nemzetnek nemcsak élete, hanem becsülete felett is. Hogy nem igy történt..., ezt jórészt azon támogatásnak köszönhetjük, amellyel Debrecen a kebelébe menekült kormányt és országgyűlést körülvette...”, A másik az, hogy pár év híján 100 év múlva, az 1944. év végén és az 1945. elején Debrecen újra az ország “fővárosa” volt. Itt székelt az Ideiglenes Nemzeti Kormány, újra a Kollégium oratóriumában ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, itt született meg a magyar nép évszázados fájó kérdését rendező földtörvény, amit aztán a kommunisták olyan hamar megsemmisítettek. Az utolsó 17 év Debrecen, általában az egész vasfüggöny mögötti Magyarországra nézve a kettős elnyomatás kora. Fajtánk egyrészt az ázsiai kommunizmus, másrészt az orosz-cseh-tót-oláh-szerb sovinizmus igája alatt roskadozik. A vigasztalás csak az, hogy Debrecen s vele magyarságunk már sok vihart látott. Átvészeli ezt is. HÚSVÉTI HANGOK Apró gyerekek örülnek köröttem. A szájuk csacsog, a szemük nevet, egy hatalmas kéz letörölt egünkről ma éjjel minden ködlö felleget. Az erdő alja sok virágszemével a véghetetlen kéket kémleli, és ezer hang csicsergi a magasba, amivel a kis madársziv teli. Énekelek én is, Rólad, husvét reggel. Együtt ujjongok a gyereksereggel. Kis virágokkal égre kacagok. Hangja vagyok madarak himnuszának, Bus emberek, miért a gond, a bánat? Ti nem tudjátok, hogy feltámadott?! TURMEZEI ERZSÉBET
