Bethlen Naptár, 1962 (Ligonier)

Dr. Szántó József: Derüs Percek

48 BETHLEN NAPTÁR DERŰS PERCEK A LÓTARTÓ EMBER HITVALLÁSA Nagy család élt együtt a családi házban. Dédapa, nagyapa, anyák, apák, gyerekek, unokák, dédunokák s azoknak egyéb elága­zásai. Közös házban, közös konyhán, holott irva vagyon, hogy ha csak két asszony használja ugyanazon konyhát, — légyen bár a konyha bármekkora nagy,— nem a konyha kicsi a két asszonynak, hanem a két asszony sok a konyhának. Kés kanál csördülés nélkül nincsen, hát még ott mennyire nincs, ahol annyi kéz forgatja azt a kést, meg azt a kanalat. Veszekedés, örökös perpatvar, gyűlölködés, szilaj káromkodás verte fel a házat reggeltől estig. A dédapa tisztes korú, de még erejében lévő atyánk­fia, hiába próbált rendet teremteni. Már a végsőkig el volt kese­redve, amikor egy csapásra megváltozott minden. Nyájas szavak hangzottak, csendes terefere, egymás meghallgatása, megbecsülése, semmiféle káromkodás. Csak előveszi dédapó a legöregebb fiát: — Annak, amit látok, örvend az én szivem, de ugyan már mondd meg fiam Péter, honnan van ez a nagy változás? — Onnan édesapám, hogy nazarénusok lettünk mindnyájan, osztán ez a vallás tiltja a veszekedést, meg a káromkodást, — hát ezért. Rávárt az öreg pár hétig, de mikor látta, hogy a békesség meg­­öröködött a házban, maga is áttért a nazarénus hitre. * Jött azonban a kukoricahordás ideje. Az egész család szekereken hordta be a letört tengerit a házhoz. Az első szekérbe jó két ló volt fogva, azokat maga a dédapa hajtotta. Hazafelé odaérnek a nagy­kapuhoz, kis zökkenő árkot vágott a kapunál az esőtől felázott talajba a sok kocsi, belezökkent abba a két első kerék, el is akadt a kocsi nyomban. Biztatja szelíden dédapó a két lovat... gyű fakó ... nosza rajta lovacskáim ... a fakó, meg a szürke csak táncolt, nem akartak nekirugaszkodni. Méregbe jön az öreg... rövidre kapja a gyeplőszárat... a füle közé csördit az ostorral a két lónak ... nagyot kiált rájuk ... — Gyű te, -— a keserves Poncius Pilátusát az öregapátoknak ... a két ló ijedten rugaszkodik neki,... egy pillanat alatt kirántva az elakadt szekeret... Dédapó tempósan száll le a szekérről, szeretettel simogatja vé­gig a még akkor is reszkető lovakat.. .fontolkodva járkál egy da­rabig, majd félre inti fiam Pétert, intézvén ahoz a következő szava­kat: — Úgy határoztam fiam Péter, hogy hónap megencsak vissza­térek kálvinyistának... mer szip vallás, jó vallás ez a nazarénus vallás ... de nem lótartó embernek való ...

Next

/
Thumbnails
Contents