Bethlen Naptár, 1962 (Ligonier)

Európa

BETHLEN NAPTÁR

113

Magyarok Kálvin ünnepsége Genfben, 1961 május 31.-én.

tanulmányi akciójáról vissza nem tért fiuk s ideérkező menekültek, régi kivándorlók, illetve Svájcban gyógyulásukat kereső magyarok képezték e csoportot. A teológus diákok kezdeményezése hamarosan sikerre vezetett, mert a svájci Hilfswerk közmegegyezéssel megbízta Lemesi Józsefet az itteni magyarok lelkipásztori teendői ellátásával. Lemesi lelkipásztor városonként tovább szervezte az istentiszteleteket, látogatta a svájci egyházi segélyszerv támogatásából élő betegeket, keresetképtelen családokat s a tengeren túlra készülők kivándorlásában segédkezett.

így ért bennünket az 1956. évi forradalom.

A svájciak képzeletet meghaladó jó szívvel jöttek a magyarok segítségére a forradalom alatt. Érthető, hogy a találkozás nem volt zökkenésmentes, mert a vendéglátók túlméretezték a reménységet a menekülteket illetően. Szenteket vártak bennük. Sokan úgy képzelték, hogy a magyarok, — akik valóban hősi époszt Írtak a modern történelem lapjaira a forradalom révén, — a szeretet, a szolgálat, a türelem s alázat mindent elsöprő erejével érkeznek nyugati földre s a materiális érdektől megszabadulva “uj emberként” példát mutatnak, hogyan lehet — most már a rend uralma alatt — tiszta eszméknek élni.

Szerencsére a kiábrándulás nem volt mély és nem volt általános. A magyarok között sokan meleg, békés otthonra leltek s valóban megmutatták, mennyi értéket mentettek át nyugatra, üres kézzel is.

De sokan még ma sem vonták be őszintén hányatott életük vitorláit. Sokan hazavágytak s haza is mentek. Sokan szerettek volna továbbjutni amerikai földre, ottani rokonaikhoz, ismerőseikhez. Az éltesebbeket az exisztenciateremtés sürgős gondja nyugtalanítja öregségük idejére. A vállalkozóbbakat a szerzésvágy ösztönzi. Mások az itt szerzett tapasztalataikat szeretnék gyümölcsöztetni idegenben. S akik elkedvetlenednek, vagy csalódás