Bethlen Naptár, 1961 (Ligonier)
Szépirodalom
40 BETHLEN NAPTÁR eredetileg nem egészen körvonalazott — probléma foglalkoztatta, tartotta lázban s osztotta polgárait két, egymással folyton élesebben és élesebben szembenálló táborra. Az egyik kérdés annak az eldöntése volt: mit jelent a Függetlenségi Nyilatkozat eme kitétele: “Magától értetődő igazságnak tartjuk, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett; hogy bizonyos elidegenithetetlen jogokkal van felruházva; hogy ezek között van az élet, a szabadság s a boldogulásra való törekvés.” Vonatkozik-é ez az igazság a négerekre, indiánokra, általában a rabszolgákra, vagy nem? Kossuthot amerikai útja alkalmával az abolucionisták állandóan környékezték, nyilatkozzék: helyesli-é a rabszolgaságot, vagy nem? A magyar jobbágyok felszabadítója magától értetődőleg elítélte a rabszolgaságot, de ő az Egyesült Államokban vendég volt s mint ilyen, szinte kinosan óvakodott attól, hogy az ország belügyeibe beleszóljon. így tehát nem nyilatkozott. Kapott is érte támadást eleget. E sorok Írójának — többek között — birtokában van egy vaskos, ma már elég ritka füzet. A cime: “Letter to Louis Kossuth, concerning freedom and Slavery in the United States in behalf of the American Anti-Slavery Society”. Bostonban jelent meg 1852- ben. Ez a füzet 112 oldalon keresztül bizonyítgatja, hogy Kossuth következetlen. Szabadságot követel a magyaroknak, általában az elnyomott európai népeknek, de a néger rabszolgáknak nem. Miért nem emeli fel szavát az utóbbiak érdekében is? Az idézett példa csak egy a sok közül. A másik égető probléma annak az eldöntése volt, mit jelent az ország hivatalos nevében ez a szó: united — egyesült? Az államok egymással való elszakithatatlan kapcsolatát-é, vagy egyenrangú, egymásmellé rendelt, korlátlan jogú államok szövetkezését? A Lincoln-féle értelmezéssel ösmerősek vagyunk: az államok egymással való kapcsolata elszakithatatlan. Ugyanez volt a Lincolnnal sok rokonvonást felmutató Kossuth és a kossuthi emigráció túlnyomó részének a véleménye is. A fiatal amerikai nemzetet szinte állandó lázban tartó eme kettős és egymással szorosan kapcsolódó probléma — mert békés utón nem tudták megoldani — négy évig tartó véres háborúba, polgárháborúba sodorta. 1863-ban a new yorki D. Appleton and Co. kiadásában megjelent egy könyv: “War Pictures from the South” címen. Az írója B. Estván, Colonel of Cavalry in the Confederate Army” volt. Ez a derék magyar, mert hiszen az volt (Estván Béla), semmi egyebet nem állít, mint azt, hogy Fort Sumter ostromát (1861 április 12) ő készítette elő. Eszerint a polgárháború kirobbantásának kétes dicsősége a magyaroké volna! Estvánban azonban sok a háryjánosi vonás s abban, amit mond, csak annyi az igazság, hogy Fort Sumter ostromának szemtanúja volt.
