Bethlen Naptár, 1961 (Ligonier)
Szépirodalom
BETHLEN NAPTÁR 39 A POLGÁR HÁBORÚ MAGYAR VONATKOZÁSAI 1619 nyarán egy holland hajó kötött ki a virginiai Jamestownban, amely akkor olyan két-háromszáz lelkes, nádfedeles házakból álló falucska volt. A kálvinista hollandusok árut hoztak, “fekete elefántcsontot”, néger rabszolgákat. Úgy egy tucatnyian lehettek s a James folyó partján a fekete embereket bámuló, főkép angolszász gyarmatosok között volt egy magyar is. Nevét Jamestownban az az oszlop őrzi, amire az első demokratikus alapon választott képviselőtestület névsorát vésték be. Görgényinek hivták. Az angolok hallás után Gurganneynek Írták. A magyar keresztnevét meg sem próbálták visszaadni, azt Edwardra változtatták. A rabszolgaság akkor még magától értetődő dolog volt. A jámbor hollandusok például “keresztyéni” alapon igazolták. (“Rabszolgának hivattál el? Ne gondolj vele, stb.” I. Kor. 7:23 sköv.) De a többi gyarmatositó nép sem volt kivétel. Görgényi sem találhatott sok kivetni valót benne, hiszen az ő honfitársait ezrével szokta elhurcolni rabszolgaságba a török. Szóval abban a pillanatban még csak álmodni sem merte volna senki, hogy kb. 250 év múlva az akkori Egyesült Államok népe négy évig tartó öldöklő polgárháborút fog vívni azért, hogy egyéb probléma mellett a rabszolgaság kérdését megoldja. Csak úgy mellékmondatként jegyezzük meg, hogy a jamestowni “vásár” egy félmillió halottba és kilencbillió dollárba került. Amikor 1776 julius 4.-én, az amerikai nemzet születésnapján elhangzott a Függetlenségi Nyilatkozat, sajnos sem annak aláirói, sem annak közvetlen hallgatósága között nem volt magyar, ámbár a szignálók között finn származású volt. A közvetett hallgatóság soraiban azonban Európában ott volt a magyar ifjúság. Ott voltak különösen a debreceni kollégium “rézmetsző ifjai”, a Csokonai Vitéz Mihály és a Karacs Ferenc, az első európai hírre emelkedő magyar kartográfus kortársai, akik magyar földön elsőnek rajzolták meg az Amerikai Egyesült Státusok térképét. Sajnos, többet nem tehettek, mert a Habsburgok országai határain igen nehéz volt átjutni. Egy volt debreceni diáknak azonban, a karcagi születésű Kováts Mihálynak mégis sikerült valóra váltani sok társa álmát. Porosz szolgálatban lévén, — huszártiszt volt — nemcsak katonai tapasztalatainak a felajánlására volt nagyobb alkalma, mint a Habsburg monarkhia területén levőknek, de arra is, hogy átjuthasson Amerikába a Függetlenségi Nyilatkozat elveinek fegyverrel való védelmezésére. Az emberséges emberi életért, a szabadságért s a már akkor megoszthatatlanul egységesnek eljegyzett Egyesült Államokért 1778 május 11.-én a South Carolinai Charleston védelmében hősi halált halt. Az uj amerikai nemzetet létezése első hét évtizedében két —
