Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)
Szépirodalom
48 BETHLEN NAPTÁR A Mayflower nevű hajó 1620-ban kötött ki Amerika földjén a zarándok-atyákkal. Köztük sem volt ugyan magyar, de a későbbi New Englandban 1625 táján már járt egy Sövényfalvi Dániel nevű magyar, aki Bethlen Gábornak volt a londoni követe. A pennsylvaniai Philadelphiát Quakerek alapitották 1683-ban. A későbbi nagy fontosságra jutott város első lakói között két magyart találunk; az egyik Kelp János, aki egy erdélyi szász evangélikus papnak volt fia és aki 1708-ban halt meg Philadelphiában. A másik Sárosy Izsák, aki 1695-től 1697-ig tartózkodott a testvérszeretet városában. A XVIII. század közepétől indul meg nagyobb mértékben a németek bevándorlása Pennsylvániába. Érdekes dolog, hogy egy részök kelet felé vette útját és Magyarországon találta meg a maga Amerikáját. A pennsylvániai bevándorlók között itt-ott magyar nevekkel is találkozunk, de találkozunk magyarokkal a Mississippin túl is, különösen a mai Kaliforniában, Arizonában és New Mexikóban. Magyar jezsuita papok missziókat épitgetnek és téritgetik az indiánokat (Báró Orbán Ferenc, Konschak Nándor stb.). Szinte magától értetődik ezek után, hogy Észak-Amerika szabadságharcából a magyarok sem hiányozhattak. A legismertebb név közöttük a Fabrici Kovách Mihályé, a karcagi születésű, volt debreceni diáké, aki porosz szolgálatból állott át az amerikaiakhoz és aki Pulaskival együtt az amerikai lovasság megszervezője volt. Mint ezredes esett el 1779 május 11.-én a South Carolina-i Charlestown védelmében. Ugyancsak amerikai szolgálatban volt rajta kivül Polarecki János és Benyovszky Ferenc. Azután arról is tudunk, hogy a LaFayettevel átjött Lausanne-féle idegen légió lovasságának nagy részét magyarok alkották, hiszen Franciaországban ekkor számos magyar huszárezred szolgált. A XVIII. század végén egy másik nagyon érdekes magyarnak is volt köze Észak-Amerikához; gróf Benyovszky Móricnak hivták, az egyik legkalandosabb életű magyar, aki Kamcsatkától kezdve Madagaszkárig mindenütt megfordult. A XIX. század elejével egyre szaporodnak az amerikai magyar nyomok. 1831-ben járt itt egy nagyon érdekes magyar, akit Bölöni Farkas Sándornak hivták és gróf Béldy Ferenc erdélyi mágnás titkára volt és azzal járta be, ugyanúgy mint a majdnem vele egyidejűleg Lenau Miklós, a hires magyarországi születésű német poéta, az akkori Egyesült Államokat. Bölöni útjáról 1835-ben Kolozsváron könyvet it adott ki “Utazás Éjszak Amerikában” cimen. A könyvnek tárgyunkkal kapcsolatban legérdekesebb része az, ahol Bölöni elsorolja, hol és milyen körülmények között találkozott itt magyarokkal. így például emlit egy Mr. King nevű jómódú baltimorei kereskedőt, aki olasz-liszkai születésű volt és eredetileg Királynak hivták. Már akkor keveset tudott magyarul, mert hosszú évek óta
