Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)

Szépirodalom

BETHLEN NAPTÁR 49 Amerikában élt. Rajta kívül még 5, vagy 6 magyar nevét említi, többek között olyanét is, aki indiánokkal folytatott vadbőrért cse­rekereskedést. Amikor a magyar szabadságharc Kossuth vezetése alatt 1848- ban kitört s annak hire Észak-Amerikába eljutott, New Yorkban az ott élő magyarok, köztük egy Naphegyi Gábor nevű változatos pályafutásu magyar, egyesületbe tömörültek abból a célból, hogy a független Magyarország ügyét propagálják. A magyar szabadságharc legelső menekültjei a komáromi kapi­­tulánsok közül kerültek ki. Prágay János és Fornet Kornél Boston­ban telepedtek le 1849 decemberében és Prágay János neve alatt már 1850-ben megjelent a magyar szabadságharcról a legelső angol­­nyelvű könyv. Az angol nyelvre való átültetést egy Dr. Krajtsir Károly nevű tudós eszközölte, aki részt vett az 1830-as lengyel for­radalomban és aki 1831-ben a lengyel menekültekkel jött át Ame­rikába. Ő volt a legelső magyar, akinek a neve alatt Amerikában könyv jelent meg. Északamerika népe nagy érdeklődéssel és teljes együttérzéssel kisérte a magyar szabadságharcot, de az amerikai kormány akkor is tulóvatos volt s a legtöbb, amit tett, az volt, hogy egy megfigyelőt küldött át, aki azonban Bécsnél tovább nem jutott. Az első nagyobb méretű magyar bevándorlás a szabadságharc bukásával kezdődött. Amikor Kossuth Lajos, akit törökországi inter­­náltságából az Egyesült Államok szabadított ki, 1851 december 6.-án New Yorkba megérkezett, Amerika népe olyan lelkesedéssel fo­gadta, amely még a LaFayette fogadását is felülmúlta. Az akkori Egyesült Államokban már kb. 1500 magyar lehetett. A magyar név­nek és ügynek csak 1956-ban volt olyan varázsa az amerikai népet illetően, mint a Kossuth látogatásakor. Utcákat, falvakat, megyéket neveztek el a Kossuth nevéről és boldog volt, aki csak közelébe is kerülhetett. — Lafayette után ő volt az első külföldi, aki az ame­rikai szenátusban beszélt. Hogy Amerikát nem sikerült intervencióra bírnia, nem az ő hibája volt. Viszont az eltelt 100 esztendő őt iga­zolta. Szinte kétségbeejtően megdöbbentők azok a látnoki erejű megállapításai, jóslatai, amik pontosan a mi napjainkban teljesed­nek be. — 1852 májusában álnév alatt kiábrándultán tért vissza Európába. Az amerikai népben nem csalódott, az kitartott mellette, de a kormány épen olyan rövidlátó volt akkor is, mint ma. 1861-ig az amerikai magyarok száma állandóan növekedett s a polgárháború kitörésekor 4000-re volt tehető. Közben sok kísérlet történt arra vonatkozólag, hogy a magyar élet Amerika földjében gyökeret verjen. így például Ács Gedeon, volt református tábori lelkész kezdeményezésére 1851-ben New Yorkban egyház alakult, ami azonban 6 hónap múltán életképtelennek bizonyult. — Kornis Károly 1853-ban “Magyar Számüzöttek Lapja” cim alatt szintén New Yorkban megindította a legelső magyarnyelvű amerikai ujsá-

Next

/
Thumbnails
Contents