Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)

Az Anyaszentegyházról - Közép-Európa

BETHLEN NAPTÁR 121 Ne okoljatok a csapásért embereket. A mi hitünk szemébe mer nézni annak, hogy “eső és szárazság, termékeny és terméketlen esztendők, étel és ital, egészség s betegség, gazdagság és szegénység, szóval minden — (tehát árviz is) — nem történetesen, hanem Isten atyai kezéből jő. Ezért tudunk minden viszontagságban tűrök, a boldogságban háládatosak lenni s ezért tudunk a jövőt illetőleg hűséges mennyei Atyánk és Istenünk iránt jó reménységben lenni afelől, hogy semmi, még az árviz sem szakaszthat el minket az Ő szeretetétől. Atyámfiái! — újvidéki református testvéreink, ne féljetek a holnaptól, tekintsetek az Urra és az Istennek békessége uralkodjék a ti szivetekben. A Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház nevében testvéri szeretettel állunk mellétek testvéri részvéttel s a jövőbe tekintő erős hittel imádkozunk érettetek. Feketics (Bácsfeketehegy), 1940. évi április hó 5-ikén, Ágoston Sándor püspök. A statisztika szerint legtöbb egyházban tartanak hétköznapi, vasárnap délelőtti és délutáni istentiszteletet. Vegyes házasságoknál igen vigyáznak, a reverzálist adók neveit kihirdetik a templomban, sőt az egyházi lapokban is közük. Egyik esztendőben a református egyház javára köttetett 48 házasság, kárára 17, felnőtt áttérő volt 94, kitérő 51. A háború legelején, 1940-ben a déli egyházmegyében élő német származású gyülekezetekben mozgalom indult meg, hogy külön egy­házmegyét alkossanak “német református egyházmegye” néven. Kinyilvánították, hogy “német népünket, amellyel a vér köteléke köt össze, cselekvő hittel szeretni tartozunk és hogy vele ebben a hitben mindenkor életre-halálra egybekapcsolva maradni óhajtunk.” Az egyházi vezetők bölcsességére vall, hogy ezt a mozgalmat sikerült szeretettel nemcsak letompitani, hanem megszüntetni. Országos református napokat tartottak igen nagy sikerrel 1940 augusztus 27-29 között, ahol megállapították, hogy sok a baj, a szük­ség. Testi-lelki szegénység, közönyösség, nemtörődömség, könnyel­műség, engedetlenség, széthúzás. Sok lélekből hiányzik az igaz hit­ből fakadó hálaáldozat. De felvillant az élniakarásnak reménysugára is. Vannak, akik őrt állanak, vigyáznak. Előadás volt az egyházi sajtóról, az egyház szeretetmunkájáról és a szórványok gondozásá­ról. A hangulat sem hiányzott az estéken, amikor a fiatalok és öre­gek nótázni kezdtek: Te vagy a legény Tyukodi pajtás,.. A karancsi csárdában,.. Elment a rózsám Amerikába,.. El kéne indulni...

Next

/
Thumbnails
Contents