Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)
Az Anyaszentegyházról - Közép-Európa
114 BETHLEN NAPTÁR árpádkori templom. A paróchiák közül 179 sérült meg, melyekből azonban már 1946-ban 177-et helyreállítottak, örök veszteség marad 60 régi harang és 126 urasztali kehely és keresztelő kancsó eltűnése. A kolozsvári református kórház és diakonisszaotthon egy angolamerikai repülőtámadáskor súlyosan megsérült. Az épületeket a háború folyamán némileg helyreállították, de 1948-ban ezeket is elvette az állam. Az intézetek iskolák kórház elvesztése mellett a legsúlyosabban érintette az egyes gyülekezeteket az egyházi vagyon: földek erdők, szöllők, házak elkobzása. Csak a templomokat és paróchiákat hagyták meg. Azért volt ez olyan fájdalmas, mert az első, 1918-as, román megszálláskor az egyházközségek vagyonát már egyszer alaposan megnyirbálták. Egyetlen erdélyi egyháznak sem volt 32 holdnál több földje, de a legtöbbnek még ennyi sem. Az uribirtok vádja nem illethette őket. Az a kevés azonban, amivel rendelkeztek, igen szükséges volt a puszta létfenntartáshoz. Az államsegély, az u.n. kongrua, 1946-ban még 655 lelkésznek és tanárnak volt biztosítva. 1948-ban igen megcsökkentették, a következő év márciusában pedig egyszerre 170 lelkésztől vonták meg. Azóta is szüntelenül apadóban van és egyre kevesebb lelkész kapja, jóllehet nem szüntették be teljesen. A lelkészek fizetése jelenleg szánalmasan alacsony, habár arányban van híveik jövedelmével. * A nagy szegénység ellenére is, csodálatraméltó a hívek adakozási kedve és nagylelkűsége az egyház iránt. Nem csak lelkészeiket tartják el, hanem némely helyen uj templomot, imaházat építenek. Egyedül Kolozsváron négy imaházat és egy uj, nagy templomot építettek. Hogy ez milyen emberfeletti erőfeszítésekbe került, azt csak azok tudják felmérni, akik az elmúlt években látogatást tehettek Romániában. Külön megemlítendő, hogy ezeket a templomokat és imaházakat minden külső támogatás nélkül építették, valóban csak a hit erejével. A megrongálódott templomokat kijavították. Már 1946-ig 124 templomot restauráltak. Az 1951. közgyűlésen az egyházkerület püspöke, Vásárhelyi János, boldogan jelenti, hogy a sérült templomok közül csaknem valamennyit kijavították. Egyszerű falusi templomok mellett újjáépült a dési gótikus műemléktemplom, Erdély egyik legszebb temploma, melyet építése kezdetének (1450-1490) 400. évfordulójára hoztak helyre. A régi, ízléses, műemlékként tisztelt templomok közül megújították a 14-15. században épült egeresi, a 15-16. században emelt mezőkölpényi, az 1661-ben készült nyárádkarácsonyi templomokat. Ugyancsak renoválták a székelykövesdi középkori eredetű valamint a széki gyülekezet páratlan szépségű, 1280 körül épített templomát. A templomokat nemcsak helyrehozták, hanem hűségesen látogatják is. Nyugati látogatók vallomása szerint egyetlen lelkész sem panaszkodott
