Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)
Az Anyaszentegyházról - Közép-Európa
BETHLEN NAPTÁR 113 délyi városok lakosain látszódnak meg az idegen uralom nyomai. Az összetört, megrokkant, meghunyászkodott polgárok néhol halálos közönnyel engedik, hogy rugdalják. Északerdélyben nem igy van. Nemcsak az oroszok ügynökeivel néznek bátran szembe, hanem a románokkal is, kik különben Erdélyt illetőleg még egyáltalán nem biztosak a győzelmükben s ezért az áskálódásra és hátbatámadásra mindig készek maradtak. Kitűnt ez az 1956-os magyar felkelés alkalmával is. Az erdélyi magyarság helyzete aránylag a négy székely vármegyében a legtürhetőbb, hol autonómiát élveznek, ami magyar közigazgatást és magyar iskolarendszert jelent. Ez az autonómia azonban csak a székelyeknek jelent némi kedvezményt, mert az autonómián kívül lakó magyarságra annál nagyobb súllyal nehezedik a kettős idegen járom. Az Ótestamentum minden rémitő jóslása, siralma, próféciája, mindaz, amit Ezékiel látott a csontok völgyében, amit Jeremiás mondott a romok között ott lebeg a fejük felett. Nem lehet a János jelenéseiben olyan itéletes tűz, amin szívesen át ne mennének, ha tudnák, hogy ott túl a fehér partok várnak rájuk. Talán először Erdély történetében, az erdélyi magyarság elkívánkozik a “Tündérkertből” akár hová, ahol a józan ész és az emberiesség élnek és kormányoznak. * A református egyház e szörnyű csapások között, történelméhez és hagyományaihoz híven, nagy szívóssággal, kitartással és alkalmazkodó képességgel állja a harcot. Hogy mit siratunk és mit féltünk, mikor az erdélyi egyházunkra gondolunk, azt a legjobban a következő adatokkal tudjuk érzékeltetni. Közvetlenül a háború után az erdélyi egyházkerületnek 625 anyaegyháza, 75 leányegyháza, 45 fiókegyháza és 318 szórványegyháza volt. A gyülekezeteket 567 lelkész pásztorolta, 82 anyaegyházból hiányzott a lelkészi munka. Az egyházkerület összlélekszáma 1946-ban az Ókirályság kivételével 519,066, melyhez hozzászámítandó még 12,000 hadifogoly és 4,000 politikai fogoly. A lelkészek közül a háborúval járó viharos években 180-at fosztottak ki, 57-et internáló táborba tettek, 21et megvertek, 18-nak hitvesét, gyermekét verték meg, 2-nek élettársát gyalázták meg. Az egyházkerületnek 1948-ig 359 népiskolája, 5 főgimnáziuma, 2 leánygimnáziuma és egy tanító-, valamint egy tanitónőképző intézete volt. Az iskolákban 718 tanító 98 rendes tanár és 18 vallástanár tanított. A kolozsvári theológiai fakultásnak 7 rendes profeszszora és 74 hallgatója volt. A theológiai fakultás kivételével az öszszes iskolákat az állam 1948-ban minden tárgyalás és kárpótlás nélkül, máról-holnapra kisajátította. A harcok folyamán 169 templom sérült meg súlyosan, melyek között sok volt a műemléknek nyilvánított reformációkorabeli, vagy
