Bethlen Naptár, 1956 (Ligonier)
Anyánk nyelvén Istenért, Hazáért, Szabadságért…
8 BETHLEN NAPTÁR nem volt könnyű abban az időben ilyen nagy vállalkozásokba kezdeni és ezeknek a sikerében bízni, hiszen Bethlen minden tervében és munkájában mégis csak egyedül volt. Az ő ügye nem volt mindig az erdélyiek ügye. Nem értették meg törekvését, nem bíztak egészen benne és nem siettek mellé állani, amikor arról lett volna szó. Körülötte csodálatosan közönyös a világ. Néha már maga is az elkeseredés és csüggedés szélén áll, amikor az meberek közönyösségét látja, legalább is ezt lehet gondolni abból a leveléből, amit Rákóczi Györgynek irt 1620-ban: “Bizony uram mostan kivántatnék, hogy minden magyar megmutatná hazájához való szeretetét, de amint látom, abban semmi nem kell; s én mellém eddig egy ur, egy nemes ember nem jött, hanem csak az erdélyi haddal vagyok; én rajtam ha mi esik, nekem ne tulajdonítsátok Uram, mert ha az jó országnak nem kell az maga meg maradása, mellém nem jővén senki, arról én nem tehetek.” Hasonló elkeseredés és szomorúság ébred benne, amikor a magyarországiak köszönyösségét látja: “Jó Nagyországtól” nem ezt várta, “ahol csak várja minden ember, hogy mint lészen az dolgoknak vége, senki sem akar szolgálni, otthon való heverést szereti minden ember” (Szekfü: i.m. 166. 1.). Csodálatos ez az ellentét a külső világ és Bethlen Gábor belső lelki világa között. Kívül közöny, fásultság, Bethlen szivében pedig annál erősebb törhetetlen hit. Bethlen hitének második forrása az imádság volt. Imádkozó keresztyén ember volt, aki hitt az imádság erejében. Életében egyetlen egy embere sem volt aki előtt őszintén kitárhatta volna a lelkét, hiszen politikus és államfő volt. Ezért valósággal életszükségletté vált ránézve a naponkénti csendes perc vagy óra, amelyben az imádság által szemtőlszembe állott Istennel igazán, tisztán és őszintén. Még jobban megerősíti ezt az állításunkat az ő saját szerzeményű éneke, amelynek kezdő sora: “Gyakorta való buzgó könyörgést kíván az Isten.” Egészítsük ki a Bethlen hitéről és vallásos személyiségéről alkotott képet még azzal a közismert adattal is az életéből, hogy Bethlen a Bibliának, mint Isten Igéjének rendszeres, buzgó és állandó olvasója volt. Már maga a Biblia olvasás is imádkozó lelkületet kíván, ami megerősíti az emberben Isten jelenlétének és vezetésének tudatát. Bibliáját, amint tudjuk, 26-szor olvasta át és még táborba, a harcokba is magával hordozta. Bethlen hitének ereje főként abban állott, hogy tudta és szent meggyőződéssel vallotta, hogy Isten vele van s ezt egész életén keresztül megtapasztalta s erre a hitre, tudatra és tapasztalatra rá merte építeni életét, terveit sőt nemzetének a sorsát is. Még ha lehetetlen dolgok megvalósítása előtt állott sem torpant meg, mert uda, hogy ez Istentől van és vele az ő dicsőségét fogja szolgálni. Ezt bizonyítják Bocskay hadainak a szemléjén mondott szavai: “Akaratom ellen van, hogy az Ur Isten elhívott s e helyre állított, mert tudatában vagyok erőtlenségemnek. De teljességgel hivén és teljességgel várván, hogy az ő szent Felsége megsegít.
