Bethlen Naptár, 1956 (Ligonier)
Anyánk nyelvén Istenért, Hazáért, Szabadságért…
BETHLEN NAPTÁR 5 szombati lelkészt: Rátkai Györgyöt és Makai Máté iskolamestert kiűzték a városból. Az 1609/10 évi országgyűlésen már heves viták között tárgyalták a nagyszombati esetet, mint a bécsi békének megsértését. A sérelmet ott határozatilag orvosolták, de a békerontókon vett e győzelem, nem jelentette azoknak elnémitását is, mert a támadás a szabadság és alkotmány ellen kiújult újra s mind nagyobb erővel folyt tovább. Ezekben a küzdelmekben az üldözötteknek mindig a bécsi béke szelleme adott erőt. Mikor a protestáns cseheket Braunau és Klostergráb városaiban megfosztották templomaiktól és sok helyen a lakosságot a földesurak kutyákkal terelték a misére s ezek miatt a csehek vallásszabadságuk védelmére fegyvert fogtak, Ferdinánd Magyarországon akart ellenük katonákat toborozni. Ez azonban nem járt sikerrel, mert a magyarok még halállal is megfenyegették azokat, akik a bécsi békekötéskor aláirt szerződéssel szemben teljesíteni próbálnák a király parancsát. Általában minden megye azzal az utasítással küldte követét az országgyűlésre: “ha a király kívánná, hogy a magyar hadak, akár a cseh, akár más szövetséges tartományok ellen menjenek: semmi esetre se adják belegyezésüket...” Azokat a csapatokat pedig, amiket, mint szolgálatban levőket a csehek ellen vezényeltek, megpróbálták a magyarok visszaküldetni, mikor pedig ez nem sikerült, a csapatok megtagadták a csehek elleni harcot, amiért aztán a császári seregek felkoncolták őket, mint arról Bethlen Gábor is megemlékezik 1618 szept. 12-én kelt kiáltványában. II. Mátyás, majd II. Ferdinánd arra esküdtek meg kormányzásuk alkalmával, hogy a bécsi békekötést és Magyarország alkotmányos jogait épségben tartják, Magyarországnak a cseh és morva rendekkel kötött szövetségét sértetlenül hagyják. Mikor azonban ezek esküszegőknek bizonyultak, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György szabadságharcai mind azért folytak, hogy az alkotmány és a vallásszabadság a bécsi békében biztosított alapokra helyeztessék vissza. Erre való esküt vártak a későbbi uralkodóktól is, akik viszont szolgahadukkal együtt azon buzgólkodtak (pl. Lippai érsek Nagyszombaton 1635-ben tett kijelentése szerint is), hogy ezeket a törvényeket, amiket fegyverrel, tehát erőszakkal vívtak ki a magyarok, semmisnek minősítsék. A bécsi béke nagyszerűségéből nem von le semmit a kritikusoknak az a megállapítása, hogy a szerződés hiányos, mert pontjai között nem volt külön kiemelve és biztosítva a jobbágyság vallásszabadsága is. Az a Bocskay azonban, akinek seregében egysorban küzdöttek a nemesek és a jobbágyok a szabadságért, akinek keresztyén lelke krisztusi értelemben látott minden embert és mindenkinek szabadságot akart, nem gondolhatott arra, hogy valamikor társadalmi osztályok szerint mérjék a lelkiismereti szabadságot. Pedig a bécsi békének azt a belemagyarázott “hiányát” a római egyház csakugyan kihasználta a maga javára. A kát. vallásra áttéritett főurak ennek alapján erőszakkal terelték jobbágyaikat a kát. egyházba.
